Tovább mérgezhetnek a betiltott vegyszerek

Gyereksamponokban és transzformátorokban még mindig előfordulhatnak azok a veszélyes anyagok, amelyeket novemberben tiltott be az EU. A "piszkos tizenkettő"-nek nevezett vegyi anyagok nagy része növényvédőszer, a WWF nevű környezetvédő szervezet szerint azonban néhányat más területen is használtak adalékként. Ezek pedig továbbra is veszélyesek, mivel nem ürülnek ki a szervezetből, hanem halmozódnak és hosszú távon fejtik ki káros hatásukat. Problémát jelent ráadásul, hogy a most betiltott anyagok egy részét nem tudják mással helyettesíteni.

Betiltják az EU-ban a "piszkos tizenkettő"-nek nevezett vegyi anyagokat. Egy nemzetközi egyezmény szerint ezek számítanak a legveszélyesebb, legmérgezőbb anyagoknak. Az EU novemberben ratrifikálta a tiltásról szóló stockholmi egyezményt, a szabályok Magyarországra is vonatkoznak majd. Az EU az egyezményben foglaltak szerint újabb anyagok felvételét is javasolhatja a fekete listára. Az Európai Bizottság augusztusban már tett is javaslatot kilenc új anyag felvételére.

Prommer Mátyás, a WWF Magyarország DeTox kampányának vezetője szerint a most betiltott anyagok nagy része teljesen vagy részben betiltott növényvédőszer, van azonban köztük olyan anyagcsoport is, amely az egyezmény aláírása előtt nem volt betiltva teljesen sem az EU, sem Magyarország területén. Ezeket az iparban használják, például transzformátorok hűtőanyagaként. Ráadásul Prommer szerint ezeknek a helyettesítése még nem minden iparágban megoldott, ami problémákat jelenthet az EU-s rendelkezések bevezetésekor.

Másfelől pedig ezek az anyagok ipari melléktermékek is lehetnek, például veszélyes hulladék égetésekor keletkeznek. Prommer szerint előfordulhat, hogy energiatakarékosságból a hulladékégetők a szükségesnél alacsonyabb hőfokon tüzelik el ezeket a hulladékokat és így sokkal több veszélyes vegyi anyag termelődik.

A kérdéses 12 anyagból 10 növényvédőszer - mondta az [origo]-nak Eke István, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Növény és Tájvédelmi Főosztályának vezetője. Ezek közül egy soha nem is volt forgalomban Magyarországon, a fennmaradó kilenc pedig már nincs forgalomban.

Prommer szerint azonban ezek között vannak részben betiltott szerek is, amely azt jelenti, hogy használatuk egy bizonyos határértékig megengedett. Ahogy az EU-s rendelkezés indoklásában is szerepel, egyes tagállamokban még használják némelyiket adalékanyagként. Például a lindán nevű anyagot még több tagállamban széles körben forgalmazzák, általában gyereksamponokban, hogy kiirtsa a fejtetveket.

Ezeknek a határértékeknek azonban nincs értelme, állítja Prommer, mert ezek az anyagok felhalmozódnak és hosszú távon fejtik ki mérgező hatásukat. Veszélyük abban rejlik, hogy "hosszú idő alatt sem bomlanak le, ezért a permetezett növényeken keresztül bekerülnek a táplálékláncba és végül a csúcsragadozókban halmozódnak fel, vagyis az emberben is". Az eddigi kutatások szerint rontják a termékenységet, az immun- és hormonrendszer egyensúlyát felbontják, és daganatkeltő hatásuk van. A most betiltott anyagok még évtizedekig kimutathatóak lesznek az emberek véréből. Ráadásul ezek az anyagok a kibocsátás helyétől több ezer kilométert is utazhatnak, például jegesmedvék véréből is kimutattak már permetezőszer maradványt.

Prommer példaként említette a vegyszerek hatására a vándorsólyom esetét: ez a faj a DDT nevű, azóta betiltott növényvédő szer miatt pusztult ki Magyarországon. A gabonaföldeket permetezték a hatvanas években ezzel a szerrel. A vándorsólyom magevő madarakkal táplálkozik, így az ő szervezetükbe is bekerült a permetezőszer. A szer hatására tojásaik vékony falúak lettek és a tojások egyszerűen összetörtek a kotló madarak alatt. A DDT betiltása után több, mint harminc év kellett a faj visszatelepítéséhez Magyarországra. De napjainkban is csak 6-7 pár figyelhető meg, ami sokkal kevesebb az eredeti állománynál.