A bácskai magyarokat várták leginkább

A népszavazási adatok területi megoszlásából kiderül, hogy a Szerbiával szomszédos Bács-Kiskunban az országos átlagnál sokkal többen támogatták a kettős állampolgárság megadását. A Romániával határos megyékben közel azonos volt a kettős állampolgárságot támogatók és elutasítók aránya. A Szlovákiával határos megyékben viszont már tartottak a változtatástól: itt a nemek győztek.

A vasárnapi népszavazás kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésére a szavazók 51,55 százaléka (1 millió 517 ezer fő) igennel szavazott. A nem szavazatok aránya 48,45 százalék (1 millió 426 ezer fő), azaz a voksolók többsége támogatta a kettős állampolgárság megadását. A szavazatok területi megoszlásából kiderül, hogy a szlovák-magyar határ menti megyék többségében a választók viszont elutasították a kettős állampolgárságot. Igaz, Győr-Moson-Sopron megyében az igenek győztek. A megye nagyobb városai közül egyedül a Szlovákiához közeli Mosonmagyaróváron szavaztak nemmel.

Komárom-Esztergom megyében az országos átlagtól jelentősen eltérő eredmény született, a nemek győztek, 54 százalékkal. A voksok eloszlása azonban azt mutatja, hogy a megyén belül elsősorban nem a közvetlenül a határ melletti települések utasították el a kettős állampolgárság bevezetését, hanem Tatabányán és Dorogon szavazták le az igent. A megyeszékhelyen 37, Dorogon 31 százalékot kapott mindössze az igen. Komáromban és Esztergomban viszont - ahol sok az ingázó Szlovákia és Magyarország között - a többség támogatta a kettős állampolgárságot. A kisebb települések teljesen megosztottak voltak, nem lehet azt állítani, hogy a határhoz közel vagy a megye Szlovákiától távolabbi részein támogatták volna döntően a kettős állampolgárságot.

Megosztotta Pest megye Szlovákiához közeli településeit a népszavazás. Megyei szinten 52 százalékot kapott az igen, a Szlovákiához közeli településeken azonban vagy elsöprő többség támogatta az igent, vagy nagy fölénnyel nyert a nem. Nagymaroson 68 százalékot kapott az igen és a környező települések többségében is hasonlóan döntöttek, de például Márianosztrán vagy Kóspallagon még 40 százalék sem támogatta a kettős állampolgárság bevezetését.

Nógrádban jellemzően Salgótarjánban és a környező településeken utasították el a kettős állampolgárságot. A megyeszékhelyen 44 százalékot kapott csak az igen. Balassagyarmaton és Szécsényben viszont már győztek az igenek. A megyében összességében - rendkívül kis különbséggel - a nemek nyertek. Borsodban szintén a nem nyert, 51,5- 48,5-re.

A román határ melletti megyék közül Szabolcs-Szatmár- Bereg és Békés megyében nem támogatták a kettős állampolgárságot, Hajdú-Biharban azonban igen.

A Szerbiával szomszédos Bács-Kiskunban és Csongrádban az országos átlaghoz képest is sokan szavaztak igennel. Bács-Kiskunban 57 százalékot kapott az igen válasz, Csongrádban 54-et. Igaz, Bácsban elsősorban nem a határmenti településeken volt a legmagasabb az igenek aránya, hanem a megye északabbi részein. Míg a határhoz közeli Bácsaalmáson 50, Kiskunhalason 54 százalékot kapott az igen, addig északabbra, Kiskőrösön már 66, Soltvadkerten 75, Kecskeméten 58 százaléknyian voksoltak igennel.

A legtöbben, közel 58 százaléknyian Zala megyében voksoltak igennel. De Somogy, Tolna, Vas, és Veszprém megyében is fölényesen nyert az igen. Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében viszont a nagy többség nemmel szavazott.