A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról, a részükre támogatásokat nyújtó szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló határozati javaslatot és a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslatot múlt hét szerdán - tehát még a népszavazás előtt - kezdte tárgyalni az Országgyűlés.
A határozati javaslatnak hétfőn a részletes vitája következik. A Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat általános vitáját viszont újra meg akarta nyitni a kormány. Ehhez el kellett térni a házszabálytól. A törvény szerint a képviselők négyötödének támogatása szükséges ahhoz, hogy újra meg lehessen nyitni az általános vitát. A szavazás során 306 igen, 1 nem és 4 tartózkodás mellett fogadták el a házszabálytól való eltérést.
A vasárnapi népszavazás eredménye és a politikusok nyilatkozatai alapján heves vita várható. Múlt hét szerdán a vitán részt vettek a határon túli magyar szervezetek képviselői is. Valamennyien arról beszéltek, hogy a nemzetpolgárság fogalmának megalkotása és a szülőföld-program nem helyettesíti a kettős állampolgárságot.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke közölte: a kormány szülőföld-programját - a vitás kérdések tisztázása után - támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot.
Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg idejében, arról nem kérték ki a véleményüket. Közölte: pontosan tudni kell, hogy milyen irányban változik majd a törvény és hogy ugyanolyan feszültségeket okoz-e majd, mint annak idején a státustörvény. Végül megjegyezte: sem a szülőföld-program, sem más, a szülőföldön való megmaradást támogató program nem helyettesítheti a magyarok közötti akadálytalan kapcsolattartást, a kettős állampolgárság megadását.
A kormány a kettős állampolgárság megszerzésének könnyítése helyett a szülőföld-programcsomaggal segítené és támogatná a határon túli magyarokat. Az Alap egymilliárd forinttal kezdené működését a tervek szerint. Ehhez kapcsolódna egy 20 milliárdos hitelprogram, illetve a határátlépést megkönnyítő útlevél kiadása.
A támogatások kedvezményezettje lehet bármelyik szomszédos országbeli, magát magyarnak valló személy és annak házastársa, illetve kiskorú gyermeke (akkor is, ha utóbbiak nem vallják magukat magyarnak), szomszédos országbeli önkormányzat, illetve bármely olyan szervezet, amelynek Magyarországon van székhelye. Támogatást lehet kérni oktatási, szociális, kulturális célból, EU által is támogatott határ menti programra, valamint kisvállalkozásra.
Az Alapot egy tizenöt fős tanács felügyeli. Hét tagját a pénzügyminiszter, az elnököt és a másik hét tagot pedig a miniszterelnök nevezi ki. A tanács tagjait négy évre választják.
A pénz 90 százalékát nyilvános pályázat keretében osztják ki, a többit a vezetés döntése alapján ítélik oda - áll a törvényjavaslatban. A pénzügyminiszter évente egyszer tájékoztatja a kormányt az Alap működéséről.
A kormány a 2005-ös költségvetésben különíti el a szükséges forrást az Alapnak, támogatást először 2006-ban ítélnek oda a javaslat szerint.