Új tanú kerülhet elő a móri bankrablás ügyében

Egy új tanú miatt újra megnyitotta a bizonyítási eljárást a móri ügyben a Fővárosi Bíróság. December 2-án és 3-án bejelentés érkezett a Fővárosi Bíróságra a gyilkos fegyver hollétével kapcsolatban, ezért a bejelentés miatt soron kívüli tanúkihallgatást, helyszínelést és felismertetési eljárást rendelt el a bíró a hétfői tárgyaláson.

Egy új tanú miatt a perbeszédek megkezdése után újra megnyitotta a bizonyítási eljárást a móri ügyben a Fővárosi Bíróság. A nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás ügyében az előző tárgyaláson már lezárult a bizonyítási eljárás, és az ügyész hozzákezdett vádbeszédéhez. Ezt folytatta volna hétfőn, ám a tárgyaláson a bíró közölte, hogy december 2-án és 3-án bejelentés érkezett a Fővárosi Bíróságra a gyilkos fegyver hollétével kapcsolatban. A bejelentés miatt soron kívüli tanúkihallgatást, helyszínelést és felismertetési eljárást rendelt el a bíró a hétfői tárgyaláson.

A bíró zárt iratként átadta az ügyésznek a bejelentést és mellékleteit. Varga Zoltán tanácsvezető szerint először meg kell győződni a bejelentések valóságtartalmáról. Szerinte akkor válhat szükségessé a különösen védett tanúvá nyilvánítás, a soron kívüli tanúkihallgatás, helyszínkutatás, ha a bejelentések igaznak bizonyulnak. A bíró ezek után a hétfői tárgyalást berekesztette, és a következő tárgyalás időpontjául december 13-át tűzte ki.

A 2002. május 9-én elkövetett véres bűncselekmény kapcsán két személyt vádolt meg az ügyészség, ám egyiküket sem a gyilkosságok elkövetésével, így az eredeti vád alapján a bíróság sem marasztalhatná el a tényleges elkövetetőt.

A rendőrségi gyanú még úgy szólt, hogy az idegenlégiós múlttal rendelkező, több éles bevetésen átesett Hajdú László ölt a móri fiókban. Ám az ügyészi vádirat már csak a nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűnsegédi alakzatát rója Hajdú László terhére, azért mert a gyilkos fegyvert beszerezte, majd elrejtette.

A vádirat szerint Kaiser Ede az Erste Bank móri fiókjának ajtajából figyelt kifelé a rablás idején, és technikai okokra hivatkozva elküldte az éppen akkor érkező ügyfeleket, miközben eljárás során ismeretlenül maradt társa Skorpió típusú hangtompítós géppisztolyával végigjárta a helyiségeket, és közvetlen közelről fejre, felső testre leadott 47 lövéssel kivégezte áldozatait. A móri bankrablók összesen 7,3 millió forintot zsákmányoltak.

Az ügyészség egyedül Kaiser Edét vádolta meg nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberöléssel tettesként. Hajdú és Kaiser a nyomozás során mindent tagadott, a büntetőper szeptember 27-i, első tárgyalásán azonban több, a vádiratban terhére rótt fegyveres rablást beismert, kivéve a móri vérengzést.

Hajdúra és Kaiserre terhelő vallomást tett az eljárás során egyik rablásokkal vádolt, jelenleg szabad lábon lévő társa. Kiglics Attila arról tudott beszámolni, hogy hallotta, ahogy tervezgették a móri fiók kirablását, amikor pedig a bűncselekmény után hetekkel telefonon beszéltek, Kaiser másodperceken át jelentőségteljesen hallgatott. A bírósági tárgyaláson Kiglicset eredménytelenül szembesítették két vádlott társával.

Az eljárás során több, Kaisert a bankrablás helyszínén felismerő tanú, például az áldozatok egyik hozzátartozója tett nyilatkozatot, ám előadásuk nem volt mindvégig következetes, és a védelem vitatta, hogy egyértelműen terhelő bizonyítékként lenne értékelhető.

Az eljárás során felmerültek még terhelő bizonyítékként a vádlottak zárkatársainak vallomásai, illetve a vádlottak beszélgetéseiről készült zárkalehallgatási jegyzőkönyvek, ám közvetlen tárgyi bizonyíték, illetve teljesen egyértelmű, következetes tanúvallomás a védelem szerint nincs a terhelő bizonyítékok között, és eddig a gyilkos fegyvert sem találták meg a hatóságok.