Nincs felmérés Csernobil hatásairól

Hegyeshalom után Záhonyban is azt vizsgálódnak a tisztiorvosok, hogy a környéken több lett-e a daganatos megbetegedések száma a 18 évvel ezelőtti csernobili katasztrófa után. A következmények utólagos tisztázását nehezíti, hogy Magyarországon nem készült a csernobili baleset egészségügyi hatásait feltáró vizsgálat - írja a Népszabadság.

A tisztiorvosi szolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szerdán megkezdte annak vizsgálatát, hogy lehet-e összefüggés a csernobili katasztrófa idején a Szovjetunióból Ausztriába tartó vonatok magyar területen történő kezelése, mosása és a Záhony térségében előfordult halálozások között. A vizsgálattal néhány nap alatt végeznek.

Kósa Zsigmond megyei tiszti főorvos szerint jóval hosszabb időt vesz majd igénybe az a vizsgálat, amelybe bevonták a debreceni sugár-egészségügyi intézetet és a MÁV-ot is. A sugár-egészségügyi intézettől adatokat kérnek az érintett terület nyolcvanas években mért sugárfertőzöttségi mutatóiról. A MÁV-tól a dolgozóikkal kapcsolatos adatokat kérik, hogy áttekintsék: 1986-ban és az azt követő években kik dolgoztak Záhony térségében, és előfordult-e a vasutasok között daganatos betegségek miatti elhalálozás.

A Népszabadság által megkérdezett - névtelenséget kérő - radiológus szakértők szerint a következmények utólagos tisztázását nehezíti, hogy Magyarországon nem készült a csernobili baleset egészségügyi hatásait feltáró vizsgálat. Egyetlen (akadémiai, és nem orvosi) kutatás foglalkozott a témával néhány évvel a katasztrófa után, az akkori megállapítások szerint a robbanás után nem nőtt sugárzással összefüggő daganatos betegség gyakorisága. A megállapítások hitelességét gyöngíti, hogy az egészségügyi tárca éveken át képviselt hivatalos álláspontja szerint ilyen megbetegedések Ukrajnában és Fehéroroszországban sem voltak.