A Times szerint kezdjük feltárni a kommunista múltat

Az elmúlt 15 évben újabb és újabb politikusokról, hírességekről - köztük az 1960-as évek egyik futballcsillagáról, és egy   miniszterelnökről, Medgyessy Péterről - derült ki, hogy besúgók voltak, vagy a titkosrendőrség tagjai - írja a The New York Times Magyarországról az állambiztonsági iratok körüli huzavonával kapcsolatban.

Futballcsillagról és más hírességekről, sőt egy miniszterelnökről is kiderült, hogy a kommunista rezsim alatt besúgók voltak - írja a The New York Times Magyarországról. December elején egy ismert televíziós személyiségről és egy színikritikusról tárták fel, hogy a kommunista korszak titkosrendőrségének a spiclije volt. Az 1963-ban beszervezett Molnár Gál Péter a dokumentumok szerint a kommunizmus 1989 évi bukásáig ténykedett besúgóként. Célpontjai barátai, újságíró kollégái és azok a színészek voltak, akiknek a játékáról kritikát írt. Besúgói szerepe nem olyan meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy a kommunista rendszer negyven éve alatt magyarok tízezreit szervezték be, hogy kémkedjenek kollégáik és szomszédjaik után - írja a tekintélyes amerikai lap.

A téma továbbra is botránykő számos jogvédő és politikus szerint, mivel az állambiztonsági iratok nagy része továbbra is titkos. A volt keletnémet és a cseh rezsimek iratait ugyanakkor már röviddel a kommunizmus bukása után megnyitották a nyilvánosság számára. A magyarországi helyzet azonban megváltozhat. A nemrég alakult szocialista párti kormány december 8-án bejelentette, kezdeményezni fogja a törvényhozásban, hogy tegyék teljes mértékben hozzáférhetővé az állambiztonsági szolgálatok aktáit.

Véget kell vetni az áldatlan és terméketlen vitának. Csak akkor lehet biztonságosan megtervezni a jövőt, ha szembenéztünk a múlttal és lezártuk - idézte a lap Hiller István kulturális miniszternek a minapi sajtóértekezletén elhangzott szavait. A javaslat egy hónappal azután született, hogy a kommunista múlt takargatatott szégyenének a feltárásában ugyancsak lassú Szlovákia megkezdte a titkos dossziék közzétételét a világhálón.

A teljes feltárás fájdalmas lehet. Noha nem olyan hírhedt, mint keletnémet megfelelője, a Stasi, a magyar titkosrendőrség is az élet minden területén jelen volt, s rajta tartotta a szemét a római katolikus egyházon és az értelmiségen. A kiszemelteket gyakran zsarolással szervezték be spiclinek. A szerző kitér arra is, hogy 2002 óta a megfigyelteknek korlátozott hozzáférésük van aktáikhoz. Megemlíti volt biztonsági tisztségviselők érveit, hogy az iratok nyilvánosságra hozatala a szolgálat jelenlegi tagjait is felfedné, ami kárt okozna a nemzeti érdekeknek. A reform támogatói szerint azonban a jelenlegi korlátozások a jelek szerint a visszaélésekkel vádoltak érdekeit az áldozatok érdekei fölé helyezik.

Az aktákba hetente hatszázan kérnek betekintést. Köztük van Tuss Miklós, akinek az apját az 1950-es években három év kényszermunkára ítélték, miután feljelentették őt a titkosrendőrségen "reakciós nézeteiért". "A közvélemény tudomására kell hozni, hogy mit tettek. Ezeknek az embereknek nem lenne szabad megengedni, hogy az állam alkalmazza őket. Tanárok sem lehetnek, de még utcaseprők sem" - idézi Tuss Miklóst a New York Times.

Kenedi János történész szerint, aki könyvet írt a titkosszolgálatokról, az akták megnyitásával kiderülhet, hogy biztonsági tiszteknek közük lehet annak az 50 millió dollárnak az eltűnéséhez, amelyet a Stasi küldött Magyarországra 1989 végén, amikor összeomlott a keletnémet kommunista kormány - írja a lap.