Zöldrevizorok csaphatnak le a környezetszennyezőkre

Bírságolási jogkörrel rendelkező zöldkommandó felállítását tervezi a kormány. A 800-1000 fős csoport tagjai bejelentések kivizsgálásával és rajtaütésszerű ellenőrzésekkel védenék a környezetet. A környzetvédő civil szervezetek irreálisnak tartják az ötletet, a korábbi években ugyanis a zöldhatóságnak pont az ellenőrzésre nem volt pénzük és emberük. Kérdéses az is, hogy januártól felálló egységes zöldhatóságon belül hol helyezkedik el majd a kommandó.

Az adórevizorokhoz hasonló környezetvédelmi ellenőrző csoport felállítását javasolja az MSZP. Orosz Sándor, a párt környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője szerint a zöldkommandó olyan bírságolási jogkörrel rendelkező szervezet lenne, amely az utcákat járva, illetve bejelentésre lépne fel környezetvédelmi problémák érdekében. A tervek szerint a zöldkommandó a környezetvédelmi és a belügyi tárca együttműködésével jönne létre 2006. január elsejével.

A különleges csoport felállítását mindkét tárca támogatja. Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára az [origo]-nak elmondta: az országos szervezet 800-1000 főből állna, felállításának költsége pedig 1 milliárd forint lenne. A kommandó valószínűleg a környezetvédelmi főfelügyelőség részeként működne, így természetvédelmi, vízügyi és környezetvédelmi ügyekben is intézkedhetne. A zöldrevizorok többek között rajtaütésszerű vizsgálatokat végeznének veszélyes üzemekben, hulladékégetőkben, illetve teherautókat vizsgálnának, hogy szállítanak-e veszélyes hulladékot - közölte Gombos.

A zöldbombákra vadászó ellenőröknek viszont nem lenne fegyverük, szemben Illés Zoltán korábbi javaslatával. A zöldkommandó ötletét ugyanis elsőként a fideszes képviselő vetette fel, még 2002 nyarán. Illés tervei szerint a kommandó tagjai fegyverrel, helikopterrel és kamionokkal felvértezve védték volna a környezetet. A környezetvédelmi minisztérium akkor elutasította az ötletet, azzal az érvvel, hogy nincs szükség új testületre, hanem a környezetvédelmi felügyelőségek jogkörét kell bővíteni.

A Medgyessy-, majd később a Gyurcsány-kormány is ezt a stratégiát is követte: előbb a környezetvédelmi felügyelőségeket vonta össze a vízügyi igazgatóságokkal, majd pedig a nemzeti parkoktól is ide kerültek a hatósági feladatok. Január elsejétől így vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi ügyekben illetékes egységes zöldhatóság jött létre.

A kormány központosító törekevése ellen számos zöld civil szervezet tiltakozott, köztük a Védegylet, a Humusz, a WWF és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A zöldek szerint az új csúcszervben a mindössze 60 fős gárda képtelen ellátni az engedélyezési és ellenőrző feladatokat. Ráadásul a központosítással megszűnt az egyes szakhatóság külön vétója is. A környezetvédők szerint a centralizációnak különösen a természetvédelem látja kárát, mivel a nemzeti parkok jogköreinek csorbításával a parkokat kiválóan ismerő természetvédelmi őrök hatósági feladatai is megszűntek.

Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője az [origo]-nak elmondta: irreális az 1000 fős zöldkommandó gondolata, mivel az elmúlt években éppen az ellenőrzések szenvedtek csorbát, a környezetvédelmi hatóságok ugyanis nem rendelkeztek ehhez elegendő emberrel és forrással. Kérdéses az is, hogy a jelenlegi struktúrába hogyan illeszkedik majd az újonnan felálló szervezet. A minisztérium viszont állítja: a német példára felálló kommandó jól kiegészíti majd a jelenlegi rendszert.

Szabó András