Sertéstelepek, vágóhidak, állatifehérje feldolgozók és éttermek miatt érkezik a legtöbb bűzpanasz a környezetvédelmi felügyelőségekhez. A bűz elleni fellépést nehezíti, hogy a többi szennyezéssel ellentétben nem lehet határértékhez kötni, a szag mérésére ugyanis nincsen objektív eszköz. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azonban a lakossági panaszok hatására tavaly módosította a levegővédelemről szóló kormányrendeletet, és bevezette a "lakosságot zavaró bűz fogalmát".
Bibók Zsuzsanna, a tárca főosztályvezetője az [origo]-nak elmondta: a módosítás értelmében a környezetvédelmi hatóságok kötelesek a bűzpanaszokat kivizsgálni. Ennek során vizsgálják, hogy a bűzért felelős cég betartja-e az engedélyében előírtakat. Ha pedig van olyan műszaki megoldás, amivel csökkenthető a bűz, akkor a környezetvédelmi hatóság technológiaváltásra kötelezheti a szennyező céget.
A Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek arról nincs adata, hogy bűzpanasz miatt a rendelet módosítása óta, hány esetben léptek fel a hatóságok. A vizsgálatok lefolytatása ugyanis a 12 regionális környezetvédelmi hatóság feladata. A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség viszont arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy az elmúlt egy évben Budapestről és főváros környéki agglomerációból 50-100 bejelentés érkezett a hatósághoz. Técsőy István, a panaszkivizsgálási és kárelhárítási osztály vezetője elmondta: körülbelül 20 esetben kötelezték a bűz megszüntetésre a szennyezőt.
Técsőy szerint a fővárosban a bűzpanaszok jelentős többsége ipari üzemek és éttermek ellen irányul. Ilyen esetekben a környezetvédelmi hatóság az építési hatóságokkal együttműködve általában szagelvezető megoldások kiépítésére kötelezi a bűzkibocsátokat. A vállalatok ritkán fellebbeznek, az esetek többségében végrehatják a kívánt technológiai változtatásokat. Tavaly egy fővárosi gombakomposztáló üzem több százmilliós bűzfogó beruházásra kényszerült a környezetvédelmi hatóság fellépése miatt.
Vidéken pedig vágóhidak, állattartó telepek és szennyvíztisztítók ellen érkezik a legtöbb panasz. A Közép-Dunavölgyi hatóság szerint a panaszokat gyakran "jó szaglóképességű szakemberekkel" vizsgáltatják ki. Ilyen esetekben az állattartó üzemet például állatállomány csökkentésre kötelezheti a felügyelőség. Istállóknál, vágóhidaknál pedig levegőelvezető rendszer kiépítését rendelheti el. A szagot általában így sem sikerül teljesen megszüntetni, de a korábbihoz képest elviselhetőbbé válik - közölte Técsőy.