Rámpák helyett honlapokkal segítenék a fogyatékosokat

Átdolgozzák az esélyegyenlőségi törvényt, mert gyakorlatban betarthatatlannak bizonyult az az előírás, hogy a fogyatékosoknak átjárhatóvá tegyék a közforgalmú épületeket. A jelenlegi törvény előírásainak teljesítéséhez még 100 milliárd kellene. Az esélyegyenlőségi tárca szerint nem az épületek átalakítása, hanem a közszolgáltatások elérése a fontosabb, így a fizikai akadálymentesítés mellett inkább az információk elérhetőségét támogatják.

Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter elmondta, hogy mivel az esélyegyenlőségi törvény által szabott 2005. január 1-jei határidőre nem sikerült átjárhatóvá tenni az országban a közforgalmú intézményeket, ezért most újragondolják a kérdés szabályozását, később módosítják a törvényt is.

A módosítások lényege azonban nem az lesz, hogy kitolják a határidőt néhány évvel. Mint a miniszter elmondta, szerinte sohasem lesz Magyarországon minden közforgalmú épület teljesen átjárható a fogyatékos emberek számára. Ezért inkább azt szeretnék elérni, hogy a közszolgáltatások legyenek mindenütt hozzáférhetőek a fogyatékosoknak. Vagyis a fizikai akadálymentesítés mellett az infromációk hozzáférését akarják megkönnyíteni.

Göncz Kinga közölte, hogy tavaly 510 millió forint állt rendelkezésre a tárcánál arra, hogy az önkormányzatok pályázhassanak épületeik átjárhatóvá tételére. Ebből a pénzből azonban még jócskán maradt, csak 322 milliót osztottak szét. A mintegy 3200 önkormányzatból ugyanis csak 818 pályázott, ebből azonban csak 610 felelt meg a kiírás alapfeltételeinek. Az első szűrőn átjutott önkormányzatok mintegy 80 százaléka is olyan építési tervekkel állt elő, amelyek nem feleltek meg az előírásoknak, vagyis a fogyatékosok számára használhatatlan módon akarták volna átjárhatóvá tenni az épületeket. A tárca felmérése szerint a középületek (önkormányzati, állami tulajdonú épületek) mintegy 30 százaléka átjárható. A maradék 70 százalék átalakításához még 100 milliárd forint kellene a miniszter szerint.

Mivel a jelenlegi törvény nem betartatható a tapasztalatok szerint, ezért a tárca úgy dolgozza át a jogszabályokat, hogy a fizikai akadálymentesítés mellett az információk elérhetőségét támogatnák. Ez azt jelenti, hogy például a vakbarát honlapokat fejlesztenék, vagy bővítenék a jeltolmácshálózatot, olyan távügyintézést szeretnének kiépíteni, hogy a fogyatékosoknak ne kelljen mindig bemenniük a hivatalokba, otthonról is megszerezhessék az információkat. Emellett olyan házi videórendszer kifejlesztését is felvetette Göncz, amellyel a hivatalokon belül az ügyintézők kommunikálhatnának a fogyatékosokkal, anélkül hogy személyesen találkoznának. Így az épületeknek csak egy sokkal kisebb részét kellene fizikailag akadálymentesíteni, olcsóbb megoldás lenne - érvelt a miniszter.

Elmondta azt is, hogy most egy kormányhatározatot készítenek elő. Ebben pontosan meghatároznák, mit is jelent az akadálymentesítés - ugyanis ezt nem tudják sok helyen -, pontosítanák, mi a középület és a közhasznú épület, amelyekre a jogszabály vonatkozik.

Horváth Péter, az esélyegyenlőségi tárca fogyatékosügyekkel foglalkozó főosztályvezetője szerint ugyanis sokszor úgypróbálnak egy épületet átjárhatóvá tenni, hogy az valójában nem segít a fogyatékosokon: olyan dőlésszögű rámpát terveznek, amelyen nem lehet kerekesszékkel felhajtani. Horváth az [origo] kérdésére elmondta azt is, hogy sokszor az átjárhatóvá alakítás során csak a kerekesszékesekre gondolnak, a többi fogyatékosra (látás-, hallássérültekre, értelmi fogyatékosokra, autistákra) nem, pedig mindegyik csoportnak mást jelent egy épület átjárhatósága. Szerinte az országban egyetlen olyan épület van, amelyik minden fogyatékos ember számára átjárható, a budapesti Gyógypedagógiai Főiskola. Horváth elismerte, hogy még az esélyegyenlőségi minisztérium sem átjárható például vakok számára.

Az átjárhatóság kritériumai mellett meghatároznák a tovább feladatok ütemezését is. E szerint sok helyen mindenképpen átjárhatóvá kell tenni az épületeket: a legfontosabb az egészségügyi intézmények és munkaügyi központok, önkormányzati ügyfélszolgálatok, iskolák átjárhatósága. Így ezeket az épületeket akarják először rendbe tenni. A különböző tárcák emellett elkészítették külön javaslataikat arról, saját kezelésű épületeik közül melyeket akarják minél hamarabb átalakítani. Így a Pénzügyminisztérium az APEH-ügyfélszolgálatokat, a kulturális tárca a közkönyvtárakat alakítja át rövid időn belül. Göncz szerint még öt év kell, amíg a közszolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek lesznek.