Szabálytalanul költik a határon túliak pénzét

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a határon túli magyar kisebbségek támogatására létrehozott, állami pénzből működő Illyés Közalapítvány által 2000 és 2003 között kifizetett 5,8 milliárd forint támogatás 46 százaléka kifogásolható volt. Többek között nem megfelelően írták ki a pályázatokat, de a Duna TV például úgy kapott jelentős támogatást, hogy az alapítvány kuratóriumában két Duna TV-s tag is ült. Példátlan módon államigazgatási szervnek is adtak támogatást államigazgatási feladatok ellátására.

A határon túli magyar kisebbségek - kulturális intézmények, televíziók, oktatási intézmények - támogatására létrehozott, állami pénzből működő Illyés Közalapítvány 2000 és 2003 között összesen 6,5 milliárd forinttal gazdálkodott. Ebből 5,8 milliárd forintot fizetett ki különböző támogatásokra - áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében. Az adott időszakban a kiadások 46 százalékát kifogásolta az ÁSZ, sőt, a kuratórium saját működésére fordított 0,3 milliárd forintból is 11 milliót nem az alapítói okiratnak megfelelően költöttek el.

A legyakoribb kifogás az ÁSZ részéről az volt, hogy a kuratórium nem megfelelően írta ki a pályázatokat, illetve hogy az alapítói célokkal ellentétes módon ítéltek oda pénzeket. A jelentés példaként említi, hogy a kuratórium fedezet nélkül, a következő évi, még jóvá nem hagyott állami támogatás terhére ítélt meg pénzeket. Előfordult, hogy határidő nélkül, általános céllal hirdettek meg pályázatot, amire folyamatosan lehetett jelentkezni. Emiatt nem vetették össze az egyes pályázatokat egymással, miközben ezt az alapító okirat előírta. A Duna Televízió pedig úgy kapott támogatást, hogy figyelmen kívül hagyták az összeférhetetlenségi szabűályokat, a kuratóriumban ugyanis két Duna TV-s tag is ült.

A pályázatok nyerteseivel a kuratórium nem kötött támogatási szerződést, nem volt megfelelő garancia a pénzek rendeltetéssszerű felhasználására, és az ÁSZ szerint nem alkalmaztak megfelelő szankciót azokkal szemben, akik megszegték az előírásokat a pénzek felhasználásakor. Az ÁSZ itt újra példaként említette a Duna TV-t, a televízió ugyanis a - pályázat mellőzése nélkül - kapott pénznek csak egy részét fordította eszközei bővítésére, a maradék összeget likviditási gondjai enyhítésére fordította.

A tárgyi eszközök beszerzésére és ingatlan vásárlására kiírt pályázat esetében a kuratórium a pályázatok bveérkezése után megváltoztatta a támogatási koncepciót. Volt, ahol utólag, visszadátumozva töltötték ki a pályázati űrlapot, máshol nem követelték meg a pályázótól, hogy független szakértővel becsültesse fel az ingatlant.

"A kuratórium - az alapító okiratban rögzített céljait jóhiszeműen kiterjesztően értelmezve - összesen 39,5 millió forint támogatást ítélt meg a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) részére a határon túli magyar szervezetek képviselőinek hivatalos utazási és tartózkodási költségeire, különböző, egyedi elbírálás alapján támogatandó eseményekre, valamint a határon túli magyarságot érintő, érdeklő könyvek beszerzésére és továbbítására" - áll a jelentésben. A HTMH - törvénysértő készpénzkezeléssel és könyvvezetéssel - 30,4 millió forint összegben olyan kiadásokat teljesített, amelyeket a saját vagy más államigazgatási szervek költségvetéséből kellett volna fedeznie. "Ez a gyakorlat elfogadhatatlan az állami pénzek útjának követése, a teljesített államháztartási kiadások számbavételének, nagyságának és jogosságának elemzése, vagy ellenőrzése szempontjából" - áll az ÁSZ-jelentésben.

Az ellenőrzött négy évben a jelentés szerint a kuratórium három alkalommal törvénysértően állapította meg ülései határozatképességét, így ezeken az üléseken érvénytelen határozatokat hozott. Két és fél évig pedig határozatképtelenség miatt nem működött a felügyelő bizottság.

Az ÁSZ kezdeményezte a HTMH-nál feltárt törvénysértésekért a szükséges intézkedések megtételét, a kormánynak pedig javasolta az alapítvány alapító okiratának módosítását.

Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai 2003-ban cserélődtek le. "Örülök az ÁSZ-jelentésben foglaltaknak, mert az találkozik a kuratórium belső akaratával" - mondta az [origo]-nak Hadnagy Miklós, az alapítvány irodavezetője a jelentésnek azt a részét kommentálva, amely az alapítvány belső működését kifogásolta. Hozzátette: 2003 márciusa után ezeket a hibákat el is kezdték felszámolni.

"Nem szembenálló félként éltük meg az ÁSZ-vizsgálatot" - mondta az [origo]-nak Laborczi Géza, a kuratórium titkára, hozzátéve: a jelentés megállapításainak döntő többségével egyetértenek, csupán néhány - a titkár szerint nem jelentős - pontban fogalmaztak meg észrevételt. Megjegyezte azt is, hogy a kuratórium hozzálátott a hibák kiküszöböléséhez, például a tavalyi pályázatok már konkrét célok, összegek és határidők feltüntetésével jelentek meg. Folyamatban van még a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) átalakítása, de ehhez előbb az szüksége, hogy a kormány módosítsa az ÁSZ kérésének megfelelően az alapító okiratot. Laborczi reményei szerint erre hamarosan sor kerülhet. Az új SZMSZ már részletezni fogja a személyi felelősséget is - tette hozzá.