Az ombudsman résnyire se nyitná az ügynökaktákat

Az adatvédelmi biztos még azt a kevés nyitást is aggályosnak tartja ügynökügyben, amelyet az MSZP pénteken nyilvánosságra hozott javaslata tartalmaz. Szerinte ugyanis nincs alkotmányos alapja, hogy nem közszereplők ügynökmúltja kiderülhessen. A miniszterelnök viszont nagyobb nyilvánosságot szeretne, az ombudsmani észrevételeket figyelembe véve.

"Nincsenek alkotmányjogi alapjai annak, hogy nem közszereplőkről is kiderülhessen ügynökmúltjuk" - mondta az [origo]-nak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az MSZP pénteken nyilvánosságra hozott ügynöktörvény-javaslatával kapcsolatosan. Az ombudsman azonban helyeselte, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárban tárolt anyagokat nem hozzák nyilvánosságra, mint ahogy korábban ígérték. A jelentések a megfigyeltek és egyéb személyek személyes adatait tartalmazza, amelyeknek nyilvánosságra kerülése sértheti személyiségi jogaikat - fogalmazott az adatvédelmi biztos.

Az adatvédelmi biztos szerdán juttatja el állásfoglalásának teljes szövegét a javaslat szövegének kidolgozójához, Burány Sándorhoz. Az MSZP-s politikus az [origo]-nak azt mondta, hogy az ombudsman véleményét figyelembe véve dolgozzák át a javaslatukat. Burány Sándor hétfőn egyeztetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, aki a hétvégén azt nyilatkozta, hogy bátrabb, karakteresebb javaslatra vár. Burány szerint Gyurcsány Ferenc nem kritikát fogalmazott meg, amikor arról beszélt, hogy egy sokkal karakteresebb módosítást fog támogatni, hanem csak azt óhajtotta, hogy "menjünk tovább ezen az úton". "A miniszterelnök azt kérte, hogy tegyünk további lépéseket az ügynökakták nyilvánosságának érdekében, figyelembe véve az összes esetleges aggályt" - jelentette ki Burány. Arra a kérdésre, hogy a két ellentétes álláspontot hogyan lehet összhangba hozni, a politikus azt felelte: csak az állásfoglalás teljes szövegének ismeretében tudnak erről nyilatkozni.

Az MSZP pénteken közzétett javaslata a szakértők szerint a teljes iratnyilvánosság helyett csak arról rendelkezik, hogy megismerhető az, hogy valaki kapcsolatban állt-e az előző rendszer állambiztonságával. Magyarán a javaslat szerint olyan kérelemmel lehet majd fordulni a levéltárhoz, hogy XY ügynök volt-e (hálózati személy, hivatásos alkalmazott). Eddig ezt csak közszereplőkről lehetett megtudni, hosszadalmas és bonyolult és sokszor nem célhoz vezető eljárás során.

Az MSZP javaslatát az SZDSZ képviselője, Mécs Imre elfogadhatatlannak nevezte, Kenedi János történész pedig egyenesen lesújtónak. Korábban ugyanis Gyurcsány Ferenc és Hiller István, az MSZP elnöke lényegében teljes iratnyilvánosságot ígért, a szenzitív adatok és a nemzetbiztonságot veszélyeztethető részek kivételével.