A hójelentések mintájára gólyajelentést tervez a tévékben és a napilapokban a Magyar Madártani és a Természetvédelmi Egyesület (MME). A civil szervezet tervei szerint a műholdas nyomkövetővel felszerelt gólyák vonulási útvonaláról heti egy-két alkalommal az időjárás-jelentés után számolnának be a meteorológusok.
Az elmúlt években több országban is sikerrel próbálkoztak környezetvédők hasonló akciókkal: Németországban szintén gólyajelentések voltak, Ausztráliában pedig tavaly az albatroszok vonulását kísérte a média, ahol a madarak érkezési sorrendjére fogadni is lehetett.
Halmos Gergő, az MME természetvédelmi igazgató-helyettese az [origo]-nak elmondta: az akcióval a civil szervezet célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára, erre pedig kiválóan alkalmas a széles körben ismert fehér gólya. Halmos szerint ennél fontosabb azonban, hogy információkat szerezzenek a gólyák vonulásáról: milyen útvonalon repülnek és hol pihennek meg. A költöző madarakról ugyanis műholdas nyomkövetővel több információ szerezhető, mint a hagyományos gyűrűzéssel. Ez utóbbi módszer akkor juttatta információhoz a kutatókat, ha például megtalálták az út közben elhullott madár tetemét, míg a nyomkövetővel folyamatosan követhetőek lesznek a gólyák.
A magyar gólyák vonulása azért is érdekes lehet, mivel azon kelet-európai gólyák közé tartoznak, amelyek veszélyesebb útvonalon szelik a levegőt. A németországi állomány egy részébe és a nyugat-európai golyákba a Gibraltár-szoros felé eső útvonal van kódolva, míg az attól keletre élők a Boszporusz felé repülnek Afrikába. A hazai gólyák tehát Romániát, Bulgáriát, Törökországot, Izraelt, Egyiptomot ejtik útba. Az afrikai útvonalról egyelőre nincs információjuk a kutatóknak.
Az MME tervei szerint tíz gólyafiókára szerelnének fel jeladót, az idős példányokat ugyanis nehéz befogni. A program összköltsége 50 millió forint, az egyedi tervezésű adók ugyanis meglehetősen drágák. Az MME a programhoz azonban még nem rendelkezik elegendő forrással. A Madártani Egyesület pár éve európai uniós támogatással parlagi sasokat már szerelt fel nyomkövetővel, akkor azok tartózkodási és táplálkozó területeit, valamint halálozási okait vizsgálták.
Szabó András