Senki nem került börtönbe a fehérvári maffiából

Egyetlen elítélt sem került börtönbe a székesfehérvári maffiaügy vádlottjai közül. A hétfőn kihirdetett ítéletben csak egy vádlottat mentettek fel, a 23 vádlott többsége felfüggesztett börtönt vagy pénzbírságot kapott, csupán az elsőrendű vádlottat ítélték letöltendő börtönre. Bevonulni neki sem kell, ugyanis beszámították az előzetesben letöltött idejét. Az ügy részleteit 90 évre titkosították.

Zárt ajtók mögött zajlott a tárgyalás

Senki sem került börtönbe a székesfehérvári maffiaügy vádlottjai közül. Annak ellenére nem kell bevonulnia a 23 vádlott közül senkinek sem, hogy egyikük kivételével valamennyiük bűnösségét megállapította az első fokon eljáró bíróság.

A vádlottak felfüggesztett börtönt, vagy pénzbírságot kaptak, csupán az elsőrendű vádlottat ítélték - két év két hónap - letöltendő börtönbüntetésre. Az ítélet szerint a büntetés felének letöltése után bocsátható feltételesen szabadságra a vádlott, azonban az ő ítéletébe beszámították az előzetesben és házi őrizetben letöltött időt, így neki sem kell ülnie.

Az ügy legtöbb vádlottját államtitoksértésért, hivatali vesztegetésért és hivatali visszaélésért ítélték el. Nagy részük 6 hónap és két év közötti felfüggesztett börtönt, illetve 30 ezer és 200 ezer forint közötti pénzbírságot kapott.

A 2001 nyarán kipattant székesfehérvári maffiaügy érdekessége, hogy mivel államtitkokról is szó volt a büntetőeljárásban, az ügy részleteit 90 évre titkosították. A bírósági tárgyalások mindvégig zárt ajtók mögött folytak, és a hétfői, nem jogerős első fokú ítélet indoklása sem volt nyilvános. Így továbbra sem derült ki, hogy pontosan mit követtek el az ügyben érintett fehérvári rendőrök, ügyvédek, illetve egy ügyész és egy ügyészi nyomozó.

Bárándy György az ügy két vádlottjának védője úgy vélte, szerinte törvénysértő a bíróság eljárása, miszerint kizárta a nyilvánosságot az ítélet indoklásáról. Bárándy szerint ugyanis a hatályos jogszabályok értelmében az ítélet kihirdetése nyilvános, és ebbe beletartozik a részletes indoklás is. Az ügyvéd az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy az szerinte inkább vesztegetési, nem pedig maffiaügy.

A perben összesen 23 embert, köztük ügyészeket, ügyészségi nyomozókat, ügyvédeket, egy börtönőrt és nyolc rendőrt vádolt meg a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Az ügyész két rendőrnek letöltendő, egy ügyésznek pedig felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott..

Polt Péter legfőbb ügyész és Orbán Péter akkori országos rendőrfőkapitány 2001. június 19-én jelentette be az üggyel kapcsolatos őrizetbe vételeket. Polt akkor azt mondta, felfedték, hogy szervezett bűnözői csoportok beépületek az igazságszolgáltatásba. A vádlottak között magas beosztásban dolgozó rendőrök, ügyészek, ügyészségi nyomozók, büntetés-végrehajtási dolgozók és ügyvédek is vannak.

Az ügyészség szerint a rendőrök pénzért adtak felvilágosítást bűnözőknek nyomozásokról, illetve kisebb ügyeket elsimítottak. Így Fejér megyében működő bűnözői csoportok befolyásolni tudták az ellenük folyó nyomozások menetét is, amelyek ezért általában eredménytelenül végződtek.

A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal munkatársai korábban azt is vizsgálták, hogy a gyanúba keveredett hivatalos személyeknek volt-e közük a Székesfehérváron korábban elítélt jordán üzletemberhez, Abu Mohamedhez. Az üzletembert és társait több alkalommal, bűnszövetségben elkövetett zsarolás és csalás miatt ítélet el a bíróság. A letartóztatottak egy székesfehérvári nyomozóiroda segítségével olyan személyes adatokat szereztek meg, amelyek lehetővé tették áldozataik megzsarolását, illetve megfélemlítését. Az elsőrendű vádlottat, Abu Mohamedet hét év börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

Az ügyben a Fejér Megyei Bíróság elfogultságot jelentett be, így a Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróságot jelölte ki az elsőfokú büntetőper lefolytatására.