Alkotmánybíróság előtt az esztergomi vízháború

A környezetvédelmi tárca szerint Esztergom hamarosan a Dunából és a karsztvízból is nyerhet ivóvizet, így indokolatlanul fordult a város az Alkotmánybírósághoz. A tárca szerint a szennyeződések ellen a kasztvíz sem jelent biztosítékot. Esztergom viszont állítja: a minisztérium nem tesz semmit a karsztvíz bevezetése érdekében. A város a tavalyi dunai szennyezés miatt akar áttérni a mélyből nyert ivóvízre.

Alkotmánybírósághoz fordult Esztergom önkormányzata annak érdekében, hogy a város ivóvízellátását biztosító közmű kerüljön önkormányzati tulajdonba. Takács István, az önkormányzat sajtóreferense elmondta: ettől a lépéstől várják, hogy a város ivóvizét ne a sérülékeny dunai vízbázissal fedezzék, hanem a biztonságosabb karsztvizekből.

Jelenleg ugyanis a város vizét az állami tulajdonú Észak-dunántúli Regionális Vízmű Rt. biztosítja a parti szűrési kutakból. Takács elmondta: tavaly ősszel többször is kérték a környezetvédelmi minisztert, hogy engedélyezze a karsztvízre való áttérést, Persányi Miklós azonban mindhárom esetben halogató választ adott.

Az esztergomi követelés oka: tavaly júliusban a dorogi hulladékégetőből száz köbméter szennyezőanyag ömlött Dunába, onnan pedig az esztergomi ivóvízhálózatba. A baleset miatt a város lakói hetekig nem mertek csapvizet fogyasztani. Az önkormányzat ekkor döntött úgy, hogy a sérülékeny dunai vízbázist karsztvízre váltja fel. A Komárom-Esztergom megyei város a kérdésről népszavazást is tartott tavaly decemberben. A helyi referendum érvénytelen lett ugyan, a résztvevők 86 százaléka azonban az áttérésre voksolt.

"Indokolatlan az esztergomi fellépés, az Észak-dunántúli Regionális Vízmű Rt. ugyanis megkezdte a karsztvízre való áttérést, így a város vízellátása hamarosan több oldalról is biztosított lesz" - tájékoztatta az [origo]-t a Környezetvédelemi és Vízügyi Minisztérium ivóvíz-ellátási osztályának vezetője. Molnár Ferencné hozzátette: garanciát az áttérés sem jelent, mivel Esztergom alatt nyílt karsztvíz található, vagyis nincs felette fedőréteg, így környezetvédelmi katasztrófa esetén ugyanúgy szennyeződhet, mint a parti szűrési kút.

A környezetvédelmi tárca szerint a vízmű önkormányzati tulajdonba kerülését pedig az nehezíti, hogy Esztergom vízellátást a Dorog térségi regionális rendszer biztosítja, amibe 16 település tartozik. Regionális rendszer viszont nem kerülhet önkormányzati tulajdonba. Esztergom azonban ennek ellenére megkezdte egy önkormányzati tulajdonú vízművállalat bejegyzését.