Újratermelik a szegénységet a roma telepek

Elkülönült roma telepek dögkutak és szeméttelepek mellett, burjánzó uzsorakölcsönök, 60-70 százalékos állástalanság a romák körében. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársai az ország különböző pontjain térképezték fel a cigányság helyzetét a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából. A vizsgálat eredményeit a Népszabadság ismerteti.

A romák helyzetét vizsgálták a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda szakértői egy Pest megyei községen, egy Nógrád megyei nagyvárosban, illetve egy baranyai, egy szabolcsi és egy Tolna kisvárosban.

A vizsgálódások eredményeiből kiderül, hogy az összes településen vannak elkülönült roma telepek, ezek között olyan is van, amely nélkülöz minden infrastruktúrát, vagy dögkút, szeméttelep mellett helyezkedik el. Sokuk lakásaikban mindennaposak a patkányok, az utcákon beoltatlan kutyák kóborolnak - írja a Népszabadság.

Helyenként sem a lakosság, sem az önkormányzat nem érdekelt abban, hogy megszüntesse az áldatlan állapotokat és a romák szegregációját. Sokan városuk, falujuk nyugalmát féltik a cigányoktól. Itt-ott ugyan sajnálkoznak az állapotok miatt, de alapvetően úgy vélik, hogy a "romák is együtt szeretnek élni, nem kell ezt megbolygatni". Olyan település is van, ahol a polgármester ugyan kezdeményezné a helyzet javítását, ám a falu ellenállása miatt nem képes ezt végrehajtani.

A telepek azonban csak újratermelik a szegénységet, az alacsony iskolázottságot, a munkanélküliséget és a deviáns magatartásformákat. A jogvédők szerint ezek megszüntetése országos érdek.

A lap szerint a vizsgált településeken a roma lakosság 60-70 százaléka állástalan - sokuk nyolc-tíz éve. Akik dolgoznak, azok is feketén végeznek idénymunkát vagy ingáznak. Igen elterjedt az uzsorakölcsön is - állapították meg a jogvédők. Egyes családok százszázalékos kamatra kérnek kölcsön.

A jogvédő iroda szerint a romák foglalkoztatásában a rendszerváltás óta nem történt számottevő elmozdulás. Az átképzési programok sem hatékonyak, ha nem adnak piacképes, a helyi igényeknek megfelelő szaktudást. Sok településen nincs például szakképzett kőműves, festő, ács, építőipari szakmunkás. Ugyanakkor van olyan eset is, hogy hiába szerzett öt szakmát is egy roma segélyezett az átképzéseken, mégsem sikerült elhelyezkednie.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős államtitkárságának megbízásából vizsgálódott. A felméréséből egyebek mellett az is kiderül, hogy úgy tapasztalták, a nem romák jobban bíznak abban, hogy a kutatásnak lesz valami haszna, mint a romák. A felmérés során megkérdezett cigányok sokkal inkább hitetlenséget sugároztak: ők már kevés reményt fűznek ahhoz, hogy a különféle kormányzati intézkedéseknek lehet valamilyen eredményük - derül ki a Népszabadság írásából.