A föld alatt maradhat a lignitvagyon

Valószínűleg nem valósul meg az a bányaterv, amely szerint Magyarország legnagyobb lignitkincsét hoznák felszínre Vas megyében. Hiába bólintott rá a beruházásra a Geológiai Szolgálat, a bányát ellenző települések valószínűleg megtopedózzák a komoly környezetvédelmi kockázattal járó tervet. A beruházó bizakodik, és teljes rekultivációt ígér.

Megkapta az első szakhatósági engedélyt az a környezetvédelmi kockázatokkal járó beruházás, amelynek során Vas megye nyugati felében külszíni fejtéssel négyszázmillió tonna lignitet termelnének ki. A Magyar Geológiai Szolgálat ugyanis az elmúlt hetekben olyan szakvéleményt küldött az érintett önkormányzatoknak, amely kimondja, hogy a települések rendezési terveikben nem tilthatják meg az ásványvagyon kutatását. Korábban több Vas megyei falu erre hivatkozva próbálta meggátolni a lignitbánya megnyitását.

Kazár Attila, a Vas megyében is illetékes Veszprém Megyei Bánykapitányság vezetője szerint a Geológiai Szolgálat engedélye önmagában nem jelent semmit, mivel a beruházó cégnek még jogerős kutatási engedélye sincsen, azt ugyanis a Legfelsőbb Bíróságon támadta meg a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal. Kazár elmondta: a cégnek ezt követően még műszaki tervet kell készítenie, amit megtorpedózhatnak az önkormányzatok. Bányászati és környezetvédelmi engedélyek megadására csak ezután kerülhet sor. Az eljárási folyamat hosszú és valószínűleg reménytelen - mondta Kazár.

A lignitbánya és a mellé tervezett hőerőmű ellen közel két éve tiltakozik az érintett települések polgármestereiből álló Lignitszelídítők Egyesülete, valamint a Greenpeace. A tájrombolással járó terveket korábban elutasította Medgyessy Péter volt miniszterelnök, illetve Wolfgang Schüssel osztrák kancellár is. Az ellenkezés fő oka: az osztrák-magyar határra tervezett bánya Közép-Európa egyik legnagyobb külszíni bányája lenne, és közel 50 négyzetkilométeres tájsebet ejtene az Őrség határában. Ráadásul a környezetvédők szerint a lignit elégetése során a többi foszilis tüzelőanyaghoz képest több káros anyag is (kén és szén-dioxid) keletkezik.

"A bányát semmiképp sem engedjük megnyitni, ha szükséges, minden eszközt bevetünk ennek érdekében" - jelentette ki az [origo]-nak az egyik érintett település, Pornóapáti polgármestere. Purker Valter szerint a bánya közvetlenül veszélyeztetné Pornóapátit, Horváthlövőt, Vaskeresztest, Nardát, Toronyt és Dozmatot. A füst és a légszennyezés révén pedig Szombathelyt és egyes osztrák területeket is.

A környezeti kockázatot a beruházó Nógrádszén Kft is elismeri. A helyi reakciókat viszont túlzásnak tartják, a cég tervei szerint ugyanis a több tíz négyzetkilométernyi területen nem egyszerre indulna meg a bányászat, ráadásul a feltúrt területen technikai és biológiai rekultivációt végeznének, az erdőtelepítésig bezárólag. Nagy Oszkár István ügyvezető igazgató elmondta: bíznak a bánya megnyitásában, hiszen az nem tájvédelmi területen épülne meg, és a települések sem tilthatják meg a beruházást rendezési terveikben. Nagy hozzátette: amennyiben nem sikerül megegyezni az önkormányzatokkal, akkor valószínűleg nem épül meg a bánya.

A Nógrádszén Kft. 2001-ben kezdte meg a kutatásokat az Őrségi Nemzeti Park határán húzódó 45 négyzetkilométeres területen. A kutatófúrások iránti kérelmet a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal elutasította, mivel a terület akkor még kulturális örökségi védelem alá esett. A Nógrádszén Kft. a határozat ellen bírósági keresetet nyújtott be. Mivel a terület védelme megszűnt, a Veszprém Megyei Bíróság helyt adott a Nógrádszén Kft. keresetének. Ezt a döntést pedig a Legfelsőbb Bíróságon megtámadta a megyei közigazgatási hivatal. A cég így egyelőre a kutatásokat sem kezdte meg.

Szabó András