Gallup: Stabil a Fidesz előnye

A Fidesz 8 százalékponttal vezet az MSZP előtt a teljes népességen belül - derül ki a Gallup februári felméréséből. Fontos változás, hogy egyre többen kialakítják politikai preferenciájukat: februárra újra 36 százalékra csökkent a pártok között választani nem tudók aránya, ez a mutató tavaly augusztus óta nem volt ilyen alacsonyan. A Gallup felmérése a két országértékelés előtt készült.

Orbán Viktor pártelnöki, illetve Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki beszédét megelőző aktivizálódó politikai közegben a teljes választókorú népesség körében a kormányválság előtti szintre csökkent a politika vagy legalábbis a pártok iránt közömbösnek tűnő vagy egyszerűen elbizonytalanodott magyarok aránya (36%) - áll a Gallup februári felmérésében. Ugyanakkor ez nem hozott érdemi változást a pártpreferenciákban, a különböző táborok az előző hónapban mért erőviszonyokat megtartva gyarapodtak: mind a Fidesz, mind pedig az MSZP tábora 4 százalékponttal bővült februárra. Január után tehát februárban is 8 százalékpont a két vezető politikai erő támogatottságának a különbsége, a Fidesz javára.

Az SZDSZ-nek 3, az MDF-nek 2 százalékos a tábora, a Centrumpártra, a MIÉP-re és a Munkáspártra a választópolgárok 1 százaléka szavazna. A többi párttal együttvéve a lakosság kevesebb, mint 1 százaléka szimpatizál.

A valamilyen pártot választók körében a múlt havihoz képest sem a Fidesz, sem az MSZP támogatottsági aránya nem nőtt jelentősen, ismét jelezve, hogy az újonnan (vagy újra) véleményt nyilvánítók nem különböznek a már eddig is aktív választóktól: a Fideszt a pártot választók 50, az MSZP-t a pártot választók 37 százaléka támogatja.

A kis pártoknak, és különösen az SZDSZ-nek, némileg használt "a korai politikai tavasz"; a valamilyen pártot választani tudók körében az SZDSZ már a parlementi küszöb környékén jár. A parlamenten kívüli pártok közül a MIÉP és a Munkáspárt szavazótábora bővült kismértékben (1 százalékról 2 százalékra). Az MDF ebben a válaszadói körben 4 helyett most 3 százalékot ért el.

A pártot választó biztos szavazók aránya - vagyis azoké, akik azt mondták, hogy biztosan elmennének szavazni, és meg is mondták, melyik pártra szavaznának - szintén megnőtt: jelenleg 47 százalék ez az arány.

Hanyatló gazdasági optimizmus

Februárra a választókorúak több, mint háromnegyede vélekedett úgy, hogy az ország gazdasági helyzete meglehetősen vagy nagyon rossz - derült ki a Gallup legfrissebb felméréséből. A kormányválság kirobbanása körül, illetve azt megelőzően ez az arány jelentősen alacsonyabb volt (63 százalék). 28 százalékról 18 százalékra csökkent ezzel párhuzamosan az ország gazdasági helyzetét jónak ítélők aránya.

A személyes kilátások is rosszabbra fordultak az elmúlt időszakban, az emberek negyede helyett már a harmaduk pesszimista a rövid távú kilátásait illetően, és kisebb mértékben csökkent azok aránya is, akik pozitív változást várnak a következő egy évtől. Mindemellett az abszolút többség úgy véli, hogy a kormány nincs a helyzete magaslatán, amikor a gazdasági problémák megoldásához nyúl: 12 százalék szerint nagyon és 45 százalék szerint meglehetősen rosszul kezeli a kormány a gazdasági problémákat. A választópolgárok 30 százaléka érzékeli úgy, hogy a kormány inkább pozitív hatással van a gazdaságra, és ezer emberből körülbelül 10 gondolja, hogy nagyon jól kezeli azt.

Többen vannak a kormányfővel elégedetlenek

Az első néhány hónap után valamivel többen elégedetlenek a kormányfő tevékenységével (44 százalék), mint ahányan elégedettek (37 százalék). Három hónap stagnálás után a növekvő politikai érdeklődés mellett valamelyest (4 százalékponttal) növelni tudta Gyurcsány az őt pozitívan megítélők táborát. Ezzel párhuzamosan a tevékenységét kritizálók aránya is közel ugyanennyit emelkedett: 41-ről 44 százalékra.