Kerülik Magyarországot a menekültek

Több mint 800 ezren kértek Magyarországra vízumot, 9 ezren pedig itt akartak letelepedni 2004-ben. Érkezett 1600 menekült is, többségük illegálisan, a magyar hatóságok mindössze 9 százalékukat fogadták be - derült ki a Bevándorlási Hivatal szerdai sajtótájékoztatóján. Aki a kilátástalanság vagy a pénztelenség miatt jön el otthonról, számíthat rá, hogy néhány hónap után hazaküldik. Akit viszont azért üldöznek, mert Szaddám híve volt, az reménykedhet, hogy menedéket kap.

Tavaly összesen 800 ezer vízumkérelmet nyújtottak a magyar külképviseletekhez. Ebből 48 ezer kérelem 90 napnál hosszabb tartózkodásra szólt. A három hónapnál hosszabb ideig maradók kétharmada dolgozni vagy tanulni akart Magyarországon - hangzott el a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának (BÁH) szerdai sajtótájékoztatóján. A legtöbben Romániából, Ukrajnából és Szerbia-Montenegróból akartak idelátogatni.

A benyújtott tartózkodási kérelmek aránya harmadával emelkedett 2003-hoz képest, ami a BÁH szerint várható volt az ország EU-csatlakozása miatt és feltehetően a következő években is folytatódni fog. A hosszabb-rövidebb időre szóló tartózkodási kérelmek 96 százalékát elfogadták. Végleges magyarországi letelepedésért 9360-an folyamodtak, ami 20 százalékos növekedés az előző évihez képest. A beadott kérelmek 86 százalékát engedélyezték. Azért csak ennyit, mert sokan nem tudtak megfelelni a lakhatási és munkavállalási feltételeknek. A BÁH szerint tavaly meglepően sokan akartak áttelepülni Magyarországra az Európai Gazdasági Társulás tagállamaiból, legtöbben Németországból és Szlovákiából jelezték ilyen szándékukat.

A állampolgársági és visszahonosítási kérelmek száma is nőtt. Főleg a környező országokban élők szeretnének magyar állampolgárságot szerezni.

A BÁH ugyanakkor az EU-s szakértőkkel együtt meglepetésként értékelte, hogy visszaesett a Magyarországra érkező menekültek száma. Tavaly 1600 menekültet regisztráltak, ami 30 százalékos csökkenés 2003-hoz képest. Ez ellentmond az európai és a környező országokban tapasztalható tendenciának is: Ausztriában 30, Szlovákiában 11 ezer menekültet regisztráltak 2004-ben. A BÁH szerint a csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy csökkent a délkeleti menekültútvonal jelentősége és a többség már Ukrajnán, Lengyelországon át próbálkozik.

A tavaly érkezőkből 1097-en jöttek Európán kívüli országból. A regisztrált menekültek közül 1146-an illegálisan, azaz szabályos beutazási papírok nélkül, hamis okmányokkal vagy a zöld határon léptek be az országba. A menekültek 70 százaléka egyedülálló férfi, akikhez gyakran később családjuk is csatlakozik. Családtagjai nélkül érkezett 43 fiatalkorú.

Az 1600 főből 149-et ismert el a BÁH menekültként, ami 9 százalékos arány. Ez emelkedést jelent 2003-hoz képest, amikor mindössze 7 százalékuk kapott menedékjogot, a korábbi években pedig még alacsonyabb volt ez az arány, bár a menekültek száma is jelentősen csökkent. Garamvölgyi Ágnes, a BÁH menekültügyi igazgatója szerint ugyanakkor Magyarország még így is Európa élvonalába tartozik a befogadott menekültek arányát illetően, ugyanis az EU-átlag 1-1,5 százalék körül mozog. Az Unióban Svédország és Nagy-Britannia fogadja be a legtöbb menekültet.

Garamvölgyi szerint az indokolja a menekült státusért folyamodók elutasításának nagy arányát, hogy többségük gazdasági migráns, azaz a szegénység, a kilátástalanság vagy a munkanélküliség elől menekül el otthonról. Ez az igazgató szerint főleg a Délkelet-Ázsiából, Mongóliából érkezőkre igaz, nekik többnyire menniük kell, nem maradhatnak Magyarországon.

A menekültek minden esetben egyéni elbírálás alá esnek, azaz olyan nincs, hogy egy menekültet csak azért befogad Magyarország, mert ugyanarra hivatkozva kér menedékjogot mint ugyanabból az országból érkező társa. Az nem számít, hogy valaki illegálisan vagy legálisan lépte át a határt. Egy iraki menekült például kaphat menedékjogot akkor is, ha vallása miatt üldözik, de akkor is befogadhatja Magyarország, ha azért kellett eljönnie otthonról, mert a Szaddám-rendszer idején szerepet vállalt a politikai életben. Garamvölgyi szerint a lényeg, hogy a kérelme megalapozott és részletes legyen.

A BÁH szerint tavaly sokkal megalapozottabbak voltak a menekültek kérelmei. Főleg a kaukázusi térségből és Irakból érkezők által előadott menekülttörténetek állják meg a helyüket. Az igazgató szerint nehéz átejteni a BÁH-ot, könnyen fennakadnak azok, akik valamilyen kitalált üldöztetésre hivatkozva kérnek menedékjogot. A menekültügyi előadók ugyanis - állította Garamvölgyi - pontosan ismerik az egyes országok politikai, gazdasági viszonyait.

Magyarország továbbra is tranzitországnak számít, azaz a menekültek többsége más államokba szeretne eljutni. Ennek ellenére a BÁH azt tervezi, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a menekültek integrációjára, amelyről most dolgoznak ki programot - hangzott el a sajtótájékoztatón.