Sorozatos jogsértések az OEP-nél

1,7 milliárd forint értékben vásárolt gyógyszereket tavaly év végén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) versenyeztetés nélkül, a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerős határozatai szerint jogsértően. Ezért kilenc esetben összesen 16,7 millió forint bírságot kapott az OEP, mert mindig csak egyetlen gyártóval és nagykereskedővel tárgyalt, mielőtt szerződést kötött volna. A döntőbizottság szerint bármelyik magyarországi gyógyszer nagykereskedő szállíthatta volna a szükséges készítményeket, így az OEP eljárása súlyosan jogsértő volt. Az egészségbiztosító szerint viszont nem járhattak el másként.

A hatályos jogszabályok betartásával, a jelenlegi gyakorlat szerint nem tud megvásárolni bizonyos gyógyszereket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Az úgynevezett külön kasszás gyógyszerek beszerzése körül ugyanis komoly bonyodalmak adódtak az elmúlt hónapokban. Ezek olyan készítmények, amelyekhez térítésmentesen juthatnak az érintett betegek, de patikai forgalomba nem kerülnek, csak orvosi felügyelet mellett kapják meg ezeket a kezeléseken. A szóban forgó kilenc tenderen többek között HIV-fertőzött AIDS-betegek, daganatos betegek kezeléséhez szükséges készítményeket kellett beszerezni.

A közbeszerzési pályázatok szabályosságát ellenőrző Közbeszerzési Döntőbizottság a pályáztatási gyakorlat miatt sorozatosan bírságolta meg az OEP-et, mert úgy találták: jogsértően kötött meg összesen kilenc szerződést bruttó 1,7 milliárd forint értékben tavaly év végén. Ezért összesen 16,7 millió forintra büntették az állami intézményt.

Az egészségbiztosító mind a kilenc esetben hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos eljáráson döntött arról, kivel köt szerződést a szükséges készítmények szállítására. Mindegyik esetben egy adott cég által gyártott készítményre írtak ki tendert, így eleve csak egy gyártó és egy nagykereskedő cég jelentkezhetett termékével, és az OEP is csak egy cégtől kért ajánlatot. Emiatt verseny nem alakulhatott ki a legtöbbször 100 millió forintot jócskán meghaladó beszerzéseknél. A probléma a döntőbizottság szerint nem az volt, hogy egy-egy gyártónak küldték meg az ajánlattételi felhívást, hanem az, hogy a gyártó mellett csak egyetlen nagykereskedővel tárgyaltak, ami korlátozta a versenyt.

A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint ugyanis, amíg a gyártók esetében valóban csak egy-egy cég képes teljesíteni a feltételeket, ez a kereskedő cégek esetében nem áll meg, bármelyik magyarországi gyógyszer nagykereskedő vállalat eleget tudott volna tenni a kiírás feltételeinek, így indokolt lett volna versenyeztetni a cégeket. A testület kimondta azt is, hogy az OEP súlyos jogsértést követett el, amikor hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárással választotta ki a győzteseket, mert ezzel kizárta a közbeszerzési alapelvek érvényesülését, nem biztosította a versenyt.

Az OEP a döntőbizottságnak azt nyilatkozta, hogy mindig csak egy-egy cég volt képes teljesíteni a szerződésben fogaltakat, az adott termékek forgalomba hozatalára ugyanis kizárólag mindig csak egy-egy vállalkozás jogosult. Ezért jogosan választották ezt a közbeszerzési eljárásfajtát. Az OEP szerint nem befolyásolja az a körülmény sem eljárásuk helyességét, hogy a felhívott ajánlattevők nagykereskedelmi cégekkel közösen biztosítják a forgalmazást és a szállítást.

Rajnai Attila, az OEP közbeszerzési főosztályvezetője szerint ez viszont nem jelenti azt, hogy a gyártók drágábban tudnák eladni termékeiket. A külön keretes gyógyszerbeszerzésekre egy év alatt felhasználható összeget ugyanis a költségvetésben rögzítik, így attól eltérni nem lehet, nem költhet többet az OEP. Ezért ha előfordul, hogy nem tudják a tervezett áron megvenni a terméket, akkor - ha erre a jogszabályok lehetőséget adnak - másik gyártó készítményére írnak ki egy új tendert.

Rajnai azt mondta, a gyártó döntheti el, melyik nagykereskedőt vonja be az ügyletbe, abba nem szólhat bele az OEP. Azért sem lehetett volna több nagykereskedőt is bevonni a tárgyalásba, mert csak az a kereskedő szállíthatja a terméket, amelyiknek a gyártó ehhez engedélyt ad. Emellett probléma az is, hogy amennyiben több kereskedő is ajánlatot tett volna, minden esetben csak a gyártóval közösen pályázhatott volna, így a gyártó cégnek több ajánlatot kellett volna tennie egy tender keretében - ami törvénysértő lenne Rajnai szerint.

Rajnai azzal érvelt még az [origo]-nak közbeszerzési gyakorlatuk mellett, hogy nem lehet kiszámolni hónapokkal előre, pontosan mennyi gyógyszert kell vásárolni. Amikor viszont jelzik az egészségbiztosítónak, hamarosan kifogynak a készítményekből, gyorsan pótolni kell a készletet. A nyílt közbeszerzési pályázat hónapokig elhúzódhat, tárgyalásosra a törvény árubeszerzés esetén nem ad lehetőséget, a hirdetmény közzététele nélküli változat viszont két hét alatt levezényelhető - érvelt Rajnai.

A döntőbizottság viszont a védekezés ellenére kitartott amellett, hogy jogsértő volt az eljárás. Azt ugyan nem vitatta a testület sem, hogy a szóban forgó kilenc esetben csak egy-egy cég rendelkezett forgalomba hozatali engedéllyel, ez a tény azonban nem alapozza meg, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárással, versenyeztetés nélkül válasszák ki a győztest - az indoklás szerint.

Az OEP viszont kifogásolja, hogy a döntőbizottság nem egységesen járt el a a gyakorlatilag megegyező esetek megítélésében. Összesen ugyanis 11 esetben írtak ki külön kasszás beszerzésre pályázatot, ebből egy esetben nem is indított vizsgálatot a döntőbizottság, egy esetben a vizsgálat után nem kifogásolták az OEP eljárását. Kilencszer viszont bírságot szabtak ki.

Az OEP szerint ráadásul a döntőbizottság tévesen vont le következtetetéseket az Európai Bíróság egyik korábbi ítéletéből, és éppen fordítva értelmezte azt, mint ahogyan kellett volna. A döntőbizottság határozataiban hivatkozott az Európai Bíróság egyik ítéletére, amelyben az Európai Közösségek Bizottsága által Spanyolország ellen kezdeményezett ügyben foglalt állást. E szerint "egy ajánlattevő felhívására nem elegendő, hogy a gyógyszerkészítményeket kizárólagos jogok védjék, hanem az is szükséges, hogy a termékeket csak egy meghatározott szállító gyárthassa vagy szállíthassa." A döntőbizottság szerint ez alapján egyértelmű, hogy csak akkor állapítható meg, hogy csak egy személy (cég) képes a szerződés teljesítésére, amennyiben nem áll fel annak lehetősége, hogy más, a beszerzés tárgyát képező eljárásban akár gyárthassa vagy szállíthassa a terméket.

Az OEP szerint azonban a döntőbizottság nem vette figyelembe, hogy a határozat szerint a "gyárhatja vagy szállíthatja" kitétel szerepel, vagyis vagy az egyik, vagy a másik feltételnek kell fennállnia, nem mindkettőnek.

Rajnai Attila azt mondta, bíróságon támadták meg a döntőbizottság határozatait. Emellett kezdeményezték az Egészségügyi Minisztériumnál az ügyben központi szerepet játszó 130/2004-es kormányrendelet módosítását. Azt próbálják elérni, hogy a jogszabály megengedje, hogy hirdetmény közzétételével induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében választhassák ki a győzteseket.

A rendelet módosítása ugyan szerepel a kormány jogalkotási programjában, egy uniós irányelvnek megfelelően, de a tervek szerint csak 2006-ban kerülne sorra. Az OEP viszont azt szeretné, ha már most márciusban módosulna a jogszabály. Erre azonban kevés az esély. Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályán az [origo] megkeresésére azt mondták, nem érkezett meg hozzájuk hétfőn délig az OEP módosító javaslata. Valószínűleg azonban a héten megkapja a szaktárca a javaslatot. Amíg azonban a minisztérium véleményezi, elbírálja és esetleg a kormány elé terjeszti a módosítást, eltart egy ideig - mondta a minisztérium egyik munkatársa.

A külön kasszás beszerzések már a közeli jövőben is újabb, hasonló gondokat okozhatnak. A szóban forgó szerződések legtöbbje március végén lejár, tehát hamarosan újra kell rendelni a készítményekből. Az OEP egyelőre kivár, és még nem írt ki újabb pályázatokat, valószínű azonban, hogy folytatja majd a jogsértő gyakorlatot, mert ahogyan azt Rajnai Attila vázolta, úgy látják, egyelőre nincs más lehetőségük.

Komáromi Gergely