Sok fontos személy aktáját tüntették el a rendszerváltáskor

A rendszerváltás utolsó pillanataiban sok, nagyon fontos személy iratait semmisítették meg a titkosszolgálatok - mondta az állambiztonsági iratok átadását felügyelő bizottság soros elnöke, hozzátéve, hogy ezek utólag már nem rekonstruálhatóak. A most lezajlott iratátadás során a nemzetbiztonsági szolgálatok minden negyedik iratot megtartották maguknak.

"Sok, valamilyen szempontból nagyon fontos személy iratait semmisítették meg a rendszerváltáskor" - számolt be munkájuk tapasztalatairól az állambiztonsági iratok átadását felügyelő bizottság soros elnöke, Vida István, aki hozzátette: ezeket jegyzőkönyv nélkül tüntették el, amikor már világossá vált, hogy éles politikai váltás lesz. A megsemmisítésekre utalnak azok a kartonok is, melyek sorában a számozás alapján hiányosságokat találtak. A bizottság talált iratmegsemmisítésről szóló jegyzőkönyveket is - mondta Vida István.

"A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukban levő pártállami iratok háromnegyedét átadták az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, a dokumentumok mintegy negyedét pedig megtartották" - jelentte Sipos Levente, az iratátadást felügyelő bizottság tagja. Míg az 1945 és 1970 közötti időszakból az iratoknak csak a 18 százalékát tartották vissza a szolgálatok, addig az 1980 és 1990 közötti időkből már azok több mint 36 százalékát - derül ki a kimutatásból. Az iratok visszatartását a szervezetek részben azzal indokolták, hogy a jogszabály kötelező hatálya csak 1990 februárjáig terjedő időszak dokumentumaira terjed ki, miközben a legnagyobb nyugdíjazások és önkéntes távozások 1990 novemberében zajlottak.

"Nyomást tudtunk gyakorolni a szolgálatokra, hogy lehetőleg csak az indokolt esetekben tartsák meg a dokumentumokat" - tette hozzá Sipos Levente. Volt azonban az iratoknak egy olyan szigorúan titkos csoportja, amelyekbe azonban még a bizottság tagjai sem nézhettek bele, csak a Legfelsőbb Bíróság egyik kijelölt bírája. Ezen iratok körét az NBH főigazgatója jelölheti ki.

Gálszécsy: soha sem lehet teljes az ügynöklista

Soha sem lehet teljes ügynöklistát készíteni, mivel a nagy gyárak, üzemek, intézmények vezetőinek is együtt kellett működniük az állambiztonságiakkal (ők voltak a "hivatalos kapcsolatok"), azonban őket nem kellett beszervezni, mivel munkaköri kötelességük volt, hogy az őket időnként felkereső belügyi tisztnek szóban jelentsenek - vélte Gálszécsy András bizottsági tag, aki hozzátette: nincs róluk 6-os karton, nem írtak jelentéseket, így őket már nem lehet "leleplezni", noha hasonló tevékenységet végeztek, mint a mezei ügynökök..

A Nemzetbiztonsági Hivatalba kizárt dolog, hogy valaki iratot be tudjon csempészni - válaszolt egy kérdésre Vida István a testület soros elnöke. Erre fideszes politikusok célozgattak a Szita-ügy kapcsán, mondván, hogy 1998-2002 között semmilyen kaposvári polgármesterről szóló dokumentumot nem tároltak a hivatalban. Szita Károllyal kapcsolatos iratokat januárban szállították át az NBH-ból a levéltárba. Szita nevének kimondása nélkül Vida István elmondta, hogy a Kaposvár közelében a szovjet rakétabázis védelmére kerestek embereket a kémelhárításba, és több embert is beszerveztek. Szerinte a politikus együttműködése az állambiztonsággal nem ítélhető el, mivel tevékenysége az ország és a szövetségesei biztonságát szolgálta, akármilyen aljas is a rendszer. Vida említette, hogy a politikus jelentéseket is írt. Az eset érdekessége, hogy Szita Károly annak ellenére tagadta érintettségét és fenyegetőzött jogi lépésekkel, hogy levéltári dokumentumok bizonyították beszervezését.