Ügyészségi vizsgálat az afganisztáni misszió miatt

Feljentést tesz az ügyészségen Havril András vezérkari főnök az afganisztáni ügy kivizsgálása miatt. Egy tiszt ugyanis korábban nyílt levelében azt állította, hogy a honvédség felső vezetése nem tett meg mident az Afganisztánban szolgáló katonákért, volt olyan probléma, amely veszélyeztette a katonák biztonságát. A honvédség hivatalos belső vizsgálata még nem zárult le, ennek ellenére már most azt állítják a hadsereg vezetői, nem voltak veszélyben a magyarok Afganisztánban, nem megalapozottak az időközben leszerelését bejelentő Farkas Roland százados panaszai.

A katonai ügyészségre kerül az afganisztáni misszió ügye. Korábban ugyanis Farkas Roland százados, aki Afganisztánban szolgált, nyílt levélben fordult a honvédelmi miniszterhez, jelezve, hogy több olyan probléma is adódott a misszió során, ami veszélyeztette a katonákat.

Havril András vezérkari főnök azt mondta, konzultál az ügyészséggel, majd várhatóan feljelentést tesz az afganisztáni ügy miatt a katonai ügyészségen. Így nem csak a honvédség vizsgálná ki a haderő felső vezetését ért bírálatot. Hozzátette: nem indítanak fegyelmi vizsgálatot az ügy miatt a százados ellen. Elmondta azt is, hogy azt a honvedelem.hu-n működtetett fórumot, amelyen a százados közzétette levelét, fenntartják, de rövidesen átalakított formában működik majd, hogy ne kerülhessenek ki biztonsági kockázatot jelentő információk.

A vezérkari főnök azt mondta, szerinte rosszul időzítve és rossz módszerrel tudatta a közben leszerelését bejelentő tiszt a problémáit. Megjegyezte ugyanakkor, hogy arra is lehetőséget kell adni, hogy a katonák elmondják a problémáikat. A honvédségben a demokrácia most nagyon kibontakozott. Nem akarjuk sárba taposni azokat, akik mostanában megszólaltak. De a hadseregben olyan függelmi viszonyok vannak, amelyek ha megbomlanak, morális porblémákat okozhatnak - mondta Havril.

A vezérkari főnök megjegyezte azt is, hogy Farkas csak mások elmondásaiból ismerhette az esetleges problémákat, nem saját tapasztalatai alapján írta a nyílt levelet. Farkas ugyanis nem járőr volt, egy másik alakulatnál szolgált. Havril elmondta, hogy korábban valóban öt alkalommal is feletteseihez fordult kéréseivel. Ezek között azonban saját munkájával kapcsolatos észrevételek voltak, például pénzt kért, hogy a helyieknek ajándékokat vehessen, a kapcsolat javítása miatt. A levelében kifejtett panaszokat azonban korábban egyszer sem jelezte - mondta Havril.

A vezérkari főnök közölte, hogy bár vannak problémák, főként a logisztika és az informatika terén, a külföldi missziókban szolgáló katonák nem voltak veszélyben emiatt. Közölte, hogy hivatalosan még nem értesült arról, hogy Farkas az ügy miatt leszerelne.

Braun László vezérőrnagy, a vizsgálóbizottság vezetője csütörtökön próbálta tételesen megcáfolni Farkas Roland százados Afganisztánnal kapcsolatos panaszait. Farkas korábban nyílt levélben panaszolta el, hogy a felső vezetés nem tett meg mident a katonák biztonságáért. A százados a honvédelmi miniszternek február végén írt nyílt levelében egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az afganisztáni missziónál nem megfelelően páncélozottak a terepjárók, nem használhatóak a terepjárók géppuskaállványai, ugyanis légvédelmi állványokat szereltek fel, emellett csak hét hónap után szereltek drótvágót a járművekre.

Braun a drótvágó eszközökről azt mondta: tavaly augusztus 25-én jelezte azt a magyar kontingens parancsnoka, hogy szükségük van ilyen felszerelésre. A százados azt állította, hogy hét hónapot vett igénybe a beszerzés, Braun szerint viszont nem egészen négy hónap alatt sikerült megoldani az eszközök beszerzését. Addig sem voltak veszélyben a katonák, mert a századparancsnok azonnal óvintézkedéseket vezetett be. Így ha csak lehetett, ülnie kellett a géppuska-kezelőnek, emellett a géppuskát felfelé kellett fordítania, hogy egy esetlegesen kifeszített drót ne a járőr fejét, hanem a fegyvert kapja el.

Tagadta azt a vádat is a vezérőrnagy, hogy használhatatlanok lettek volna a géppuskaállványok. Azt elismerte, hogy van hollttere a fegyvernek, de az szerinte természetes dolog, ettől még nem használhatatlan a géppuska.

Braun az egyenruhákkal kapcsolatban elismerte, hogy kiérkezéskor nem álltak megfelelő mennyiségben rendelkezésre a nemzeti jelzések. Állította, hogy a katonák egyszer sem keveredtek konfliktushelyzetbe a lakossággal, olyan jelzés sem érkezett, hogy ruhájuk miatt más nemzet katonáinak nézték volna a magyarokat. A százados szerint ugyanis az amerikai és az orosz egyenruha is nagyon hasonlított a magyarok uniformisához.

Farkas Roland azt is kifogásolta, hogy lejárt szavatosságú naptejeket kaptak, ráadásul a téli hidegben szállították ki ezeket. A vezérőrnagy azt mondta, éppen ősszel volt szállítókapacitásuk, ezért vitték ki télre a naptejeket. Közölte, hogy a szavatosságuk 2006 tavaszáig szól, bár azt elismerte, hogy néhány darabnak valóban lejárt a szavatossága.