Péterfalvi nem támogatja az ügynöklisták nyilvánosságát

Az adatvédelmi biztos keddi állásfoglalása szerint a hatályos törvények szerint nem szabad nyilvánosságra hozni az ügynöklistákat. Véleményét azzal indokolja, hogy a jelenlegi szabályozás - amely lehetővé teszi a közszereplők adatainak nyilvánosságra hozatalát - a rendszerváltás előtt nem volt még érvényben, így az nem is alkalmazható az állampárti idők ügynökeire. Múlt héten a Political Capital kérte Péterfalvi állásfoglalását az ügyben.

Továbbra sem támogatja Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát. Péterfalvi keddi közleményében a Politcal Capital kérésére foglalt állást a kérdésben. A cég azért kérdezte meg az adatvédelmi biztost, mert Ungváry Krisztián történész segítségével összeállítottak egy 1300 nevet tartalmazó listát, amelyet szerettek volna nyilvánosságra hozni. Múlt héten, amikor a cég vezetője átadta a dokumentumot, Péterfalvi olvasatlanul ledarálta azt.

Az ombudsman keddi közleménye szerint elkerülendő az, hogy "jogalkalmazóként visszaható hatályt adjunk a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek és e tekintetben az alkotmányos értékrend szempontjait alkalmazzuk nem jogállami időszakra". Vagyis Péterfalvi azért nem támogatja semmilyen, a múlt rendszer ügynökeiről készült lista nyilvánosságát, mert a jelenleg hatályos szabályozás már a rendszerváltás után, 1992-ben készült, az ügynökök viszont még ezt megelőzően jelentettek.

Így jelenleg hiába lehet közzétenni az állami vezetők, politikusok vagy akár az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködők adatait is hozzájárulásuk nélkül, ez a szabály nem volt hatályban a rendszerváltás előtt. Ezért azokra, akik a törvény hatályba lépése előtt töltötték be a fenti tisztségeket, már nem vonatkozik a mostani szabályozás. Ráadásul az adatvédelmi törvény szerint tudományos kutatás során is csak az érintett beleegyezésével lehet személyes adatokat nyilvánosságra hozni - jelezte Péterfalvi.