"Különös megütközéssel tapasztaljuk, hogy olyan személyek nevei is megjelentek a különböző 'listákon', akiket eljárásunk eredményeként felmentettünk" - írta Incze Béla, az átvilágítóbírák soros elnöke, aki megjegyezte: emellett azok közül is többen szerepeltek a listán, akik, bár érintettnek minősültek, de éltek a törvényben biztosított lehetőséggel és átvilágításukat követően távoztak a közéletből. A jelenleg hatályos törvény és a készülő tervezet egyaránt védi ezeket a személyeket, a listák közzétevőit mindez azonban nem zavarta - fogalmaz közleményében.
Az átvilágítóbírák szerint ennek tudható be, hogy a listák megjelenése után sok támadás érte közvetve a bizottságot, mivelhogy a listákon lévő, ügynökként megjelenő személyeket "nem találta meg". Ezen túlmenően két másik okot is felsorolnak: ők csupán a közszereplőket és azok III/III-as múltját vizsgálhatták. A III-as főcsoportfőnökségnek pedig nem csupán ez az egyetlen osztálya működött, a többi osztály azonban nem tartozott az átvilágítási törvény hatálya alá.
A közzétett listák jó néhány adata - bizonyítási eljárásaink szerint - teljességgel hiteltelen. Ennek részleteiről azonban, a jogszabályokra figyelemmel, egyedi esetekben a nyilvánosság előtt nem adhatunk számot - írta az átvilágítóbírák soros elnöke.
Az átvilágítóbírák 1995-től kezdték a tevékenységüket, amely nyáron fejeződik be. Működésük során politikusok, állami vezetőket, újságírók, bírák és ügyészek múltját kellett megvizsgálni abból a szempontból, hogy együttműködtek-e a III/III-as ügyosztállyal, az ÁVO-val, vagy tagjai voltak-e a nyilaskeresztes pártnak. Akiket érintettnek találtak, azokat először felszólították, hogy mondjanak le posztjukról. Ha ennek eleget tettek, akkor titokban maradt az átvilágítóbírák határozata, ha nem, akkor a Magyar Közlönyben és az MTI-ben nyilvánosságra hozták a múltjukat. Néhány emberről derült csak ki ily módon, hogy ügynökök voltak korábban.