Rábólintott a kormány a felsőoktatási törvényre

A hátrányos helyzetű fiatalok pozitív diszkriminációban részesülhetnének, hogy növekedjenek esélyeik a bejutásra - áll a felsőoktatási törvénytervezetben. A javaslat szerint 12 szemesztert hallgathatnának a diákok a felsőoktatási intézményekben az állam pénzén. A kormány szerdán fogadta el a javaslatot.

A kormány szerdai ülésén elfogadta a felsőoktatási törvény tervezetét. Ha a parlament is jóváhagyja a kormány tervezetét, a törvény 2005. szeptember elsejétől lép hatályba.

A nemzetgazdasági átlagkeresethez kötik majd a képzési és a hallgatói normatívákat - közölte Magyar Bálint a kabinet ülése után. A miniszter elmondta: a pénzügyi tárcával folytatott tárgyalásokon jutottak oda, hogy az eredetileg tervezett minimálbér helyett a nemzetgazdasági átlagkeresethez kössék a normatívákat. Hozzátette: ezzel a felsőoktatás nem jut kevesebb forráshoz. Mint mondta, a minimálbér változása "hektikus lehet", míg az átlagbérek folyamatos változása jóval kiszámíthatóbb.

A tárcavezető az új jogszabály céljai között említette a minőségi képzés, a nemzetközi szinten is versenyképes tudás biztosítását, a teljesítmények többszintű honorálását, a differenciált bérezést.

Az oktatási tárca ígéretei szerint az egységes felsőoktatási térséghez, a bolognai folyamathoz való csatlakozással a hallgatók képzése, illetve megszerzett tudásuk jobban fog illeszkedni a munkaerőpiac igényeihez. Ebben a képzési formában egy hároméves, gyakorlatorientált alapképzés után már diplomát kaphatnának a diákok, aki pedig úgy dönt, hogy továbbmegy, az kétéves mesterképzésben, majd doktori képzésben vehet részt. A törvény ugyan ez év szeptemberétől lépne életbe, a bolognai folyamathoz való csatlakozás azonban folyamatos: 2005-ben a meghirdetett helyeknek a fele ilyen típusú képzés, 2006-tól pedig már csak ilyen típusú képzéseket fognak meghirdetni a felsőoktatási intézmények.

Az új jogszabály értelmében 12 félév lesz az államilag finanszírozott időkeret, kibővülnek a hallgatói jogok. Az ösztöndíjak 2005 szeptemberétől a jelenlegi havi 7000 forintról 9100 forintra, 2006-től 11.650 forintra nőnek. A kollégiumi támogatás 2005 szeptemberétől a mostani 5000 forintról 8000 forintra, 2006-tól 11650 forintra nő. Szélesedik a diákhitelprogram, amelyet uniós tanulmányok esetén is igénybe lehet majd venni, és a tandíjas képzésben résztvevők várhatóan emelt összegű hitelt kérhetnek. Részképzés esetén a hallgató a képzési normatíva időarányos részét "magával viheti" a külföldi intézménybe, ha az ott szerzett krediteket itthon be lehet számítani.

Felsőoktatási fejlesztésekre összesen 160-170 milliárdot fordítanak a Magyar Universitas program keretében az elkövetkező három-négy évben.

Az új törvény révén nagykorúsítják a felsőoktatási intézményeket, gazdálkodási kötöttségeiket feloldják. Így az egyetemek, főiskolák előirányzataikat átcsoportosíthatják, saját bevételeiket külön számlán kezelhetik, és vállalkozás, gazdasági társaság létrehozását is lehetővé teszi a jogszabály, illetve állampapírt jegyezhetnek. A miniszter elmondta: az újonnan létrehozandó irányító testületekben jelen lesz megfigyelőként a kincstár képviselője is, nehogy eltűnjön a vagyon.

A törvényjavaslat értelmében a hátrányos helyzetű fiatalok az előírt követelmények 80 százalékának teljesítésével már felvételt nyerhetnek a felsőoktatási intézményekbe. Ennek az is feltétele, hogy a fiatal részt vegyen a tanulmányait segítő mentori programban.

[origo]/MTI