Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kezdeményezésére megalakult a nyolctagú Nemzeti Konzultációs Testület, amely szerdán tartotta alakuló ülését Budapesten. Az Orbán Viktor országértékelő beszédében meghirdetett nemzeti konzultáció évének gondolata nyomán megalakult testület tagjai: Pozsgay Imre politikus, Finta József építész, Hoffmann Rózsa pedagógus, Iván László orvos-gerontológus, Jókai Anna író, Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, Schöpflin György európai parlamenti képviselő és Tulassay Tivadar orvos. A testület szóvivője Kudlik Júlia.
Orbán Viktor a testület alakuló ülése és alapító nyilatkozatának aláírása után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: 1990 után "egy darabig" kitartott az az érzés, hogy az elkövetkezendő időszak az emberekről szól majd. Hozzátette: azonban ma már nem csak bajokat látni az országban, például a gazdatüntetést, a közoktatás vagy a költségvetés helyzetét, hanem az emberek többsége elvesztette az a hitet, hogy a következő 10-15 év olyan korszak lesz, amely megint róla szól majd. A testület tagjainak véleménye az, hogy ilyen érzés nélkül, a jövőbe vetett személyes hit, remény nélkül nincs demokrácia - jelentette ki a politikus.
"Mi arra szövetkeztünk, alapítottunk egy civil szervezetet (...), hogy az előttünk álló mintegy nyolc hónapban megpróbáljuk ezt az érzést újraalkotni, megteremteni a demokrácia lelki-szellemi-biológiai alapjait: ezt nevezzük nemzeti konzultációnak" - mondta Orbán Viktor.
Közölte: megindulnak azok a konkrét akciók, amelyekkel szeretnék elérni az embereket. Elsőként csütörtökön megalakul a faluparlamenti szervező bizottság, és reális esély van arra, hogy nyár elejéig mintegy 150 választókerületben, 19 megyében és országosan is megalakulnak a faluparlamentek. A következő lépés Budapest lesz, ahol nagyon sok fórumot szerveznek, ezt követi majd a minden magyar polgárnak kiküldött kérdőív, amelynek összeállításában szociológusok, pszichológusok és közvélemény-kutatók is segítenek, illetve számos kulturális program - tette hozzá. A testület, amelynek tagjai nem pénzért végzik a munkájukat, általában kéthetenként ülésezne, és ezekre a "munkaebédekre" meghívnának "hivatalban lévő embereket" és értelmiségieket is - közölte.
A pártelnök arra a kérdésre, hogy milyen megfontolásból kérték fel Pozsgay Imrét, úgy válaszolt: személyesen kereste meg a politikust, és "hosszú, igen érdekes" konzultáció után jutottak arra, hogy megértsék egymást. Mint mondta: azt szeretnék, ha valóban mindenki, pártállásra való tekintet nélkül, részt vehetne a jövőről folyó kommunikációban, a nemzeti konzultációban, és sok olyan ember van, aki jobban hallgat Pozsgay Imrére, mint a testület bármely más tagjára.
Hozzátette: kifejezetten előnynek tartja, hogy Pozsgay Imre "más politikai családból" érkezett a testületbe. Arra a kérdésre, nem találja-e furcsának, hogy a Fidesz pártállami vezetőkről szóló javaslata éppen most van a parlament előtt, azt mondta: a nemzeti konzultációban mindenkinek helye van, "ez nem ítélőszék", hanem arról szól, hogy szeretnék meghallgatni az embereket.
A testület további tagjairól szólva elmondta: szeretné, ha Náray-Szabó József értelmiségiekkel, egyetemistákkal országos beszélgetéssorozatot kezdeményezhetne a Magyarország előtt álló lehetőségekről, minthogy a Professzorok Batthyány Körében két év alatt elkészítették az erről szóló Szent István-tervet.
Hoffmann Rózsa az oktatás területén segíthet, Iván László szakterülete az idősödés, az időskorúak problémái, Finta József Budapest építészeti problémáinak megoldásában nyújthat segítséget, Tulassay Tivadar az egészségügy szakértője, Schöpflin György pedig a demokráciaelmélet legkiválóbb koponyái közé tartozik - mondta el. Jókai Annával kapcsolatban azt mondta: az írásai válaszolnak arra a kérdésre, hogy miért van a testületben.
Pozsgay Imre a sajtótájékoztató után újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: "Nem valamiféle korteshadjáratba és nem valamiféle ilyen-amolyan pártkihívásba szálltam be, hanem a nemzeti egységért folytatott, remélve sokak egyetértését kiváltó küzdelembe". Mint mondta, a "probléma ott hever az ország asztalán", és azt gondolta, hogy azzal tart, aki ezt először magára vállalja. Mindenki előtt nyitott volt az út, hogy a nemzeti egység alapján kezdeményezést tegyen egy társadalmi párbeszédre - fűzte hozzá.