A gyerekek 50 százaléka gondolt már az öngyilkosságra

A WHO szerint 2020-ra körülbelül 50 százalékkal nő a lelki beteg gyerekek száma. Jelenleg öt gyerekből egynél tapasztalható valamilyen mentális zavar. Az elmúlt évtizedben itthon is megnőtt a tanulási nehézségekkel, magatartászavarokkal, drog-, és alkoholproblémákkal küzdő gyerekek és kamaszok száma. Egy baranya megyei felmérés szerint az általános iskolások több mint ötven százaléka már került olyan helyzetbe, amikor komolyan gondolt az öngyilkosságra. 

Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint ebben az évtizedben a legsúlyosabb egészségügyi problémát a pszichiátriai és pszichológiai megbetegedések, valamint ennek következményei jelentik majd. A világszervezet munkatársai úgy vélik, hogy 2020-ra körülbelül 50 százalékkal nő a lelki beteg, elsősorban a depressziós gyerekek száma. A lelki betegségek előbb-utóbb szervi tüneteket is okoznak, ami azt jelenti, hogy sokkal több gyerek szorul majd orvosi segítségre. A WHO szerint a gyerekeket elsősorban kimerültség, szorongás, krónikus stressz fenyegeti. Ebből pedig egyenesen következnek a szív-, és érrendszeri megbetegedések, és az immunrendszer működésének romlása.

A WHO és az ENSZ Gyermekalapja már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy minden öt (európai és észak-amerikai) gyerekből egynél tapasztalható valamilyen mentális zavar, és ha a kormányok nem találnak megoldást a problémára, akkor ennek a jelenségnek később, amikor ez a generáció felnő, "felmérhetetlen következményei lesznek". A 14 és 17 év közötti korosztályban előforduló halálesetek 70 százaléka is ezzel van összefüggésben: az alkohol és drogfogyasztás, valamint az úgynevezett kockázatkereső magatartás okozza a legtöbb esetben a kamaszok halálát. A jelentés megemlíti azt is, hogy az új HIV- fertőzöttek 50 százaléka is a kamaszok közül kerül ki.

Boldogtalannak tartják magukat a magyar kamaszok

Az elmúlt évtizedben itthon is jelentősen megnőtt a tanulási nehézségekkel, magatartászavarokkal, drog-, és alkoholproblémákkal és egyéb pszichoszomatikus kórképekkel kezelt gyerekek és kamaszok száma. A magyar gyerekek mentális és fizikai állapota iskolaéveik alatt folymatosan romlik. A kisiskolások alig két százaléka szenved gerincferdüléstől, de mire elérik a 16-17 éves kort, ez a szám megtízszereződik. A kamaszévek alatt a tinik jelentős hányadának csökken az izomereje, a fizikai terhelhetősége. Egyharmaduk egyáltalán nem sportol, még tornaórán sem, viszont átlagosan napi 4 órát ülnek a tévé előtt, ennek megfelelően magas a túlsúllyal küzdők arányai is.

A 14 és 16 év közötti fiatalok közel 30 százaléka dohányzik naponta saját bevallása szerint, drogokat és nyugtatókat pedig 25 százalékuk fogyaszt rendszeresen. Nyugtatózásban a magyar fiatalok - valószínűleg az otthoni minták miatt - Európa élmezőnyében vannak. Gyakori rossz hangulatról, fejfájásról 24 százalékuk panaszkodott, és magas volt a "magukat boldogtalannak tartók", és az egészségüket "nem jónak" minősítők aránya is. Egy Baranya megyében végzett felmérésből kitűnt, hogy a megkérdezett iskolások csaknem ötven százaléka már került olyan élethelyzetbe, amikor komolyan gondolt az öngyilkosságra.

Teljesítményromlás, szorongás, alvászavar

Károlyi Lilla, a fővárosi Bethesda Gyermekkórház pszichológusa elmondta, hogy mindennapi munkájuk során érzékelik, hogy sokkal többen fordulnak hozzájuk segítségért, mint néhány évvel ezelőtt. Ez azonban nemcsak a gyerekek, kamaszok mentális állapotának romlásával, hanem a pszichológia elfogadottabbá válásával is magyarázható. "Hat-hét éve még sok szülő titokban vitte a gyerekét pszichológushoz, mert azt gondolták, hogy aki pszichológushoz jár, az hülye. Mára ez a hozzáállás sokat változott". Gyerekkorban a depresszió tünetei mások, nehezebben észrevehetők, mint a felnőtteknél. Elsősorban teljesítményromlással, szorongással, alvászavarokkal hozzák a szülők a gyerekeket rendelésre.