Az elmúlt évek szigorításai - névtelen számlák megszüntetése, nagyobb összegű pénzügyi tranzakciók kötelező bejelentése - ellenére még mindig nehéz tetten érni a pénzmosást, mert a lebuktatáshoz azt a bűncselekményt is fel kell deríteni, amiből a bűnözői csoportok pénze származik - olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2004-es évkönyvében. A pénzmosás komoly gondot jelent, mivel az amúgy is egyre pénzesebbé váló bűnözői csoportok bevételeit még tovább növeli a mosott pénz befektetéséből származó nyereség.
Az NBH szerint a leggyakoribb pénzmosási módszer a nagy értékű, készpénzes vásárlás. Leggyakrabban műtárgyakra, ingatlanokra, nemesfémekre, drágakövekre fordítják a bűncselekményekből származó pénzt, de előfordul az is, hogy repülőt vesznek a bűnözők alvilági bevételeiken. Ezeket a tárgyakat később továbbadják, és az így szerzett pénz már legális bevétel. A módszer problémája, hogy a pénz így nem mozgatható meg azonnal, ráadásul a nagy értékű vásárlás felkeltheti a hatóságok érdeklődését is. Az NBH szerint a magyar bűnöző csoportok kedvelt mószere a drága balatoni nyaralók és az Adrián futó luxusjachtok vásárlása.
Szintén sok lehetőséget adnak a pénzmosásra a névtelen számlákat vezető bankok, bár ezek száma a nemzetközi pénzmosás elleni egyezményeknek köszönhetően csökken. Elterjedt módszer a nagy forgalmú vállalkozások üzemeltetése is, ahol keverik egymással a tiszta és piszkos pénzeket. Kaszinók, éttermek, mulatók, műkincskereskedések, pénzváltók, sportboltok, számítástechnikai üzletek és vidámparkok a bűnözők legkedveltebb vállalkozásai. Sokan pedig a drágakő-, nemesfém és műtárgykereskedelembe szállnak be.
A tőzsdézés - főleg a brókerek nevén futó határidős ügyletek - és a hitelfelvétel is kedvelt módszer. A külföldi leányvállalatokkal, off-shore cégekkel folytatott kereskedelem is segít eltüntetni a bűnözésből származó összegeket. Néhányan azonban ennél jóval egyszerűbb utat választanak. Bemennek egy kaszinóba valamilyen bűncselekményből származó készpénzükkel, zsetont vesznek, majd egy kis játék után visszaváltját a megmaradt, esetleg megsokszorozott összeget és a kaszinótól kapott bizonylat már igazolja: csak a jó szerencsének köszönheti gazdagságát az illető, törvénytelen ügyletekhez semmi köze.
Az NBH több példával mutatja be a bűnözői csoportok bevételeinek nagyságát. Az évkönyv szerint az egyik kolumbiai drogkartell azt ajánlotta, hogy ha az ország kormánya eltűri a koakintermelést és -exportot, akkor készpénzben kifizetik az államadósságot. Magyar példát is említ a hivatal. E szerint működött olyan gazdasági társaság, amely napi több mint 100 millió forintot váltott át különböző módszerekkel valutára, majd a pénzt külföldi vállalkozásokba fektette be. A bevételek cigarettacsempészetből származtak.