Az Állami Számvevőszék harmincnégy település, köztük a főváros, Debrecen, Kalocsa, és Nagykanizsa temetőit vizsgálta öt évre visszamenőleg. A vizsgálatot lezáró jelentésben egyfelől a temetések árait, másfelől a szolgáltatások színvonalát kifogásolták. Budapesten egy hagyományos temetés köztemetői ára, ami magába foglalja a sírhely megvásárlását, a sírásás és a ravatalozás költségeit, tizenkétszer, a hamvasztásos temetésé pedig több mint hétszer akkora mint más, kisebb településeken. Még Debrecenhez képest is háromszor drágább budapesti egy hagyományos temetés.
Az ÁSZ szerint hasonló forgalmú temetők esetében az ilyen arányú díjkülönbség gazdaságilag nem indokloható, mert a temetők szolgáltatási színvonalában nem találtak értékelhető eltérést. A köztemetői díjakat az ÁSZ által vizsgált időszakban az önkormányzatok fele az infláció mértékét meghaladó mértékben emelte. Budapesten az elmúlt öt évben a hagyományos sírhely legalacsonyabb díja 6250 forintról 25 490 forintra nőtt. A hagyományos egyes sírhelyek árát legjelentősebben, tízszeresére, a szabolcs-szatmár-bereg megyei Kótajon emelték, de ez így is mindössze 900 forintot jelent.
Életveszélyes és kegyeletsértő kripták
A temetőkhöz vezető utak, a temetők bekerítése, az előírás szerinti élősövénnyel határolása sok helyen hiányos. A temetők hatvan százalákában nem volt WC, holott a törvény ezt is előírja. Vizsgálták azt is, hogy a köztemetők biztosítják-e a kegyeleti méltóság megőrzését, vagyis a halottak kezelése és eltemetése méltó módon történik-e. A kegyeleti méltóság biztosítását csak a köztemetők 56 százalékában találták jónak. A Farkasréti Temetőben például az érdi úti kriptasort, amit tíz éve nyilvánítottak életveszélyesnek, és a rekonstrukciója azóta húzódik, találták kegyeletsértőnek. Az Újköztemetőben lévő kriptasorok szintén életveszélyesek és kegyeletsértőek. A Lőrinci Temetőben pedig a jelentés szerint a halott hűtők "mind megjelenésükben, mind funkciójukban nem tettek eleget a méltó temetés követelményeinek". A budapesti temetők rossz állapota azért meglepő, mert a vizsgált önkormányzatok közül egyedül itt nyereséges vállakozás a temető üzemeltetés.
A közegészségügyi szempontból nélkülözhetetlen halott hűtő és ravatalozó az ellenőrzött önkormányzatok hat százalékánál hiányzott, meglévők fele pedig felújításra szorul. A törvény szerint a temető tulajdonosának a használat rendjéről szabályzatot kell készítenie. Ezt az önkormányzatok többsége meg is tette, igaz, mindössze 22 százalékuké felel meg a törvényi előírásoknak.
Vizsgálataik alapján az ÁSZ javasolja, hogy az önkormányzatokat kötelezzék a temetői szolgáltatások körét, illetve az árképzés elemeit tartalmazó rendelet megalkotására. A parlament várhatóan a jövő héten szavaz a temetői törvény módosításáról, melybe, Lamperth Mónika belügyminiszter tájékoztatása szerint, bevonták az ÁSZ javaslatainak egy részét is. A törvénymódosítás önmagában azonban nem oldja meg a helyzetet, mert a kisebb, falusi temetőkben az önkormányzatoknak nincs pénze a fejlesztésre.