Vonakodik az USA vízummentességet adni a magyaroknak

A Budapesten tartózkodó amerikai külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy hosszabb tárgyalások és kongresszusi döntés kell ahhoz, hogy a magyar állampolgárok vízummentesen utazhassanak az USA-ba. Így várhatóan a Bush elnök által Pozsonyban ígért könnyítés még évekig húzódhat.

Robert Zoellick amerikai külügyminiszter-helyettes közölte: a vízumkérdés megoldásán amerikai-magyar szakértői munkacsoport dolgozik. "Az Egyesült Államoknak is a javára szolgál, ha a magyarok Amerikába utaznak, ott tanulnak, ugyanakkor 2001. szeptember 11. következményeként szükség volt a vízumkiadási feltételek megszigorítására. Ez nem csak Magyarország, hanem valamennyi ország tekintetében így volt" - hangsúlyozta a villámlátogatásra a magyar fővárosba érkezett amerikai külügyminiszter-helyettes.

Az amerikai külügyminiszter-helyettes nyilatkozata szerint tehát nem lazult az amerikai álláspont, bár Bush elnök közelmúltban tett pozsonyi látogatásán azt ígérte, esetleg könnyíthetnek a kelet-európai utasok helyzetén. A vízummentesség kérdése várhatóan Somogyi Ferenc e heti washingtoni látogatásán is előkerül, amikor a magyar diplomácia vezetője április elsején találkozik amerikai partnerével, Condoleezza Rice-szal.

Az elmúlt években a vízummentesség megszerzésének amerikai megítélése a különféle retorikai jellegű megnyilvánulások mellett - mint az amerikai elnökválasztási kampányban Kerry szenátor javaslata a vízummentességről vagy, ahogy arról már korábban hírt adtunk, George Bush márciusi pozsonyi bejelentése arról, hogy az Egyesült Államok útitervet dolgoz ki az újonnan csatlakozott országok számára a vízummentesség eléréséhez - mit sem változott.

A vízummentességhez szükséges legfontosabb amerikai igény, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya 3 százalék alatt kell, hogy maradjon. Az Egyesült Államok kormányzata néhány évvel ezelőtt vezette be ezt a három százalékos határt, és azóta is szigorúan tartja magát ehhez az alapelvhez. Magyarország esetében jelenleg ez az arány évente 20-30 százalék között van, igaz, a hazai gazdasági helyezet javulásával ha lassan is, de csökkenő tendenciát mutat.

Az elutasítás fő oka többnyire az, hogy kérelmezőt túl szegénynek ítélik meg az amerikai hatóságok, de az egyes országoknál többnyire azt is figyelembe veszik, hogy az adott országból hányan sértették meg a bevándorlási szabályokat.

Bár a jelenlegi külügyminiszter-helyettesi nyilatkozat a "vízumkiadás rugalmassá" tételéről beszél, konkrét javaslat amerikai részről még nem született a vízumkiadás rendkívül körülményes procedúrájának a megváltoztatásáról.

A vízumigénylőnek részletes bizonyítékokat kell felmutatni, arról, hogy "szoros gazdasági, szociális és családi kötődése van" Magyarországhoz, ami jelenthet munkahelyi igazolást, az üzleti érdekeltség igazolását, adóbevallást, pénztárkönyvet, számlakönyvet. Minden esetben csatolni kell az erős családi kötődést igazoló házassági anyakönyvi kivonatot, a kiskorú gyerekek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá ingatlanvagyont vagy bankszámlát. Mindezek végeztével a konzulátus tisztségviselőjének még mindig teljesen a saját belátására van bízva, hogy kinek a kérvényét utasítja el.

Jelenleg a világon 27 ország polgáraira terjed ki az Egyesült Államok által alkalmazott vízummentesség. Görögország kivételével az összes volt EU-tagállamra, az újonnan csatlakozók közül pedig egyedül Szlovénia élvezi a kedvezményt.

Az EU és az Egyesült Államok közötti kölcsönös vízummentesség valamennyi tagállamra történő kiterjesztése évek óta érzékeny pontja a két hatalom viszonyának. Első ízben Antonio Vitorino bel- és igazságügyekért felelos biztos 2004 májusában fordult azzal a hivatalos kéréssel az Egyesült Államok kormányához, hogy minden EU-tagország állampolgára vízummentesen utazhasson az USA-ba, majd a kérdés 2005 februárban is napirendre került az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli értekezletén. A cseh delegáció által megfogalmazott üzenet lényege az volt, hogy az Egyesült Államoknak fel kell ismernie azt, hogy az Európai Unió a belső "utazási" határok eltörlésével a vízumpolitika szempontjából ma már egységes terület, amelyen belül, ha az egyes térségekkel szemben más politikákat alkalmaznak, az lényegében diszkrimináció.

Az amerikai igények másik eleme, hogy a magyar hatóságoknak be kell vezetniük az úgynevezett biometrikus útlevelet, amelyben a fotó mellett ujjlenyomat, íriszfotó vagy DNS-azonosítás is lesz. Az Európai Unió 2007-től irányozta elő a biometrikus útlevél bevezetését. Itthon Lamperth Mónika belügyminiszter szerint a 2006-os magyar költségvetésben már megjelenik a biometrikus útlevél hazai bevezetéséhez szükséges 10 milliárd forint első tétele.

Magyarország számára problémát jelent, hogy nincsenek pontos adatok arról, hogy hány magyar állampolgár hoszabbította meg önkényesen amerikai tartózkodását. Polgár Viktor külügyi szóvivő a Magyarország.hu kormányzati portálnak nyilatkozva kitért arra, hogy a magyar-amerikai tárgyalásokon a statisztikák egyeztetése is szükséges, tekintettel arra, hogy a becslésen alapuló amerikai adatok nem feltétlenül fedik a valós helyzetet, illetve az amerikaiak többnyire túlbecsülik egy esetleges vízummentesség nyomán az Egyesült Államokba áramló magyar munkaerő mennyiségét.

Bár Magyarország a legtöbb országgal kölcsönös alapon ad vízummentességet, az amerikai állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Magyarországra.