Az egyik kutatást a háziorvosok és a védőnők körében végezték, a másikban 1200 háztartásban élő romát kérdeztek meg az egészségügy terén való tapasztalataikról. Ezzel párhuzamosan a kötetben megtalálhatóak egy országos reprezentatív roma kutatás adatai is, melynek egy fontos részét képezte a romák egészségügyi állapotának feltérképezése. Ezen belül a kutatók behatóan vizsgálták a roma nők fogamzásgátlási szokásait.
Eredményeik szerint a roma nők körülbelül húsz százaléka, anyagi okok miatt nem tudja megvásárolni a leghaladóbbnak tartott fogamzásgátló tablettát. Babusik Ferenc szociológus szerint elterjedt előítélet, hogy a roma nők túl sok gyereket vállalnak. A kutató szerint a magas gyermekszám a romák viszonylag rövid életidejére vezethető vissza. A megadatott élet alatt kell azt a demográfiai veszteséget pótolnia a roma családoknak, amit a korai halandóság okoz. Ez a megállapítás nem csak a romákra, hanem más szegény népcsoportokra ugyanúgy érvényes.
Babusik Ferenc szociológus beszámolója szerint a háziorvosok körében végzett kutatásból kiderült, hogy aki szegényebb, származástól függetlenül, alacsonyabb színvonalú orvosi ellátásban részesül. Ez a megállapítás erősen érinti a roma családokat, hiszen közel egyharmaduk a létminimum alatt él. Az érintettek arról is beszámoltak, hogy nem csak szegénységük, hanem származásuk miatt is megkülönböztetve érzik magukat az egészségügyi ellátás terén. A megkérdezettek körülbelül húsz százaléka tapasztalta a háziorvosok ügyeleti szolgáltatásának megtagadását, holott a felmérés szerint az orvosok nem cigányellenesebbek, mint az egész társadalom általában.
László Flóra - Roma Sajtóközpont