Egy fideszes javaslat bezárná azt a kiskaput, amelyet nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken, tájvédelmi körzetekben, világörökség részévé nyilvánított helyen vagy éppen műemlékek esetében próbáltak kihasználni az építési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérve építtetők. A törvényjavaslat szerint ezeken a helyeken semmi esetre sem lehetne fennmaradási engedélyt kiadni az olyan építményekre vagy átalakításokra, amelyeket nem érvényes építési engedélynek megfelelően építtettek.
A jelenlegi szabályozás kategorikusan nem zárja ki, hogy például tájvédelmi körzetben vagy világörökségi területen engedély nélkül felépült épület fennmaradási engedélyt kapjon, mivel csak általános elvárásokat fogalmaz meg ennek feltételeiként. Így például kiadható az engedély, ha közérdeket nem sért, vagy az okozott érdeksérelem jelentéktelen. Ennek mérlegelése a helyi építésügyi hatóság kezében van. Sok esetben a fennmaradási engedély utólagos megkapása reményében vág bele a megrendelő az építkezésbe, anélkül, hogy bármiféle engedélye lenne rá, akár természetvédelmi területen is.
A törvényjavaslatot az előterjesztő képviselő, Rogán Antal, azzal indokolta, hogy "az utóbbi időben rendszeressé váltak a fennmaradási engedéllyel való visszaélések, amelyek révén az engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérő módon megvalósult építéseket próbálták legalizálni".
Az elmúlt években számos példa volt arra, hogy építési engedély nélkül építkeztek természetvédelmi területeken. A legismertebb eset a Gellért-hegyi Citadella-terasz ügye, ahol műemlékvédelmi és természetvédelmi területen, mindenfajta engedély nélkül építettek egy teraszt, amelyet azóta el is bontottak. Legutóbb a világörökséghez tartozó pesti Duna-parton történt egy engedély nélküli átalakítás, ahol az átalakító fennmaradási engedélyt kért a kibővített részekre.