A Védegylet nevű civil szervezet továbbra is bízik abban, hogy lehet esélye Sólyom Lászlónak a köztársasági elnöki cím elnyerésére. Annak ellenére is reménykednek, hogy a parlamenti pártok közül még egyik sem akarja jelölni Sólyom Lászlót, a két kormánypárt pedig más személyekben egyezett meg a héten. A képviselők júniusban titkos szavazáson választják meg az új elnököt, de a jelöléshez ötven képviselő nyilvánosan vállalt aláírása szükséges.
A Védegylet még februárban küldött levelet az összes parlamenti képviselőnek, azt javasolva, hogy az Alkotmánybíróság volt elnökét, a rendszerváltáskori törvénykezés befolyásos jogtudósát, Sólyom Lászlót válasszák köztársasági elnöknek. A levelet 110 ismert személyiség is aláírta, többek között olyanok, akik egymással szemben álló politikai erőket szoktak támogatni. Így került egy ívre például Makovecz Imrének, az Orbán Viktor-féle polgári kör tagjának és Eörsi Istvánnak, az SZDSZ volt ügyvivőjének aláírása is.
Csütörtök délelőtt a Védegylet képviselői csalódottak voltak, de azt mondták, hogy nem adták fel a reményt. A négy parlamenti pártból csak az MSZP nem volt hajlandó tárgyalni velük, és úgy tűnt számukra, hogy a másik három pártban vannak olyanok, akik hajlandóak lennének Sólyomra szavazni. Az MDF az egyetlen párt, amely egyértelművé tette, hogy megfelelne számukra Sólyom, azonban a frakció létszáma még a jelöléshez szükséges aláírások harmadához is kevés. A Védegylet szerint érthetetlen, hogy miért nem álltak a politikusok Sólyom mögé, "amikor nem hangzott el személyével szemben egyetlen érv sem, ugyanakkor a többi jelölt mellett sem tudtak erősebb érveket megfogalmazni".
A Védegylet szerint a pártok azért tartanak Sólyomtól, mert nem irányítható és befolyásolható személyiség. A szervezet szerint autonóm és értékelvű politizálását bizonyítja, hogy miközben együtt írt könyvet a szólásszabadságról Kis Jánossal, az SZDSZ első elnökével, addig az MDF delegáltjaként vett részt a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, alkotmánybíróként pedig teljesen pártsemlegesnek mutatkozott.
Az MSZP-SZDSZ tárgyalások alapján a mostani legesélyesebb jelölt Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A Védegylet szerint érthetetlen, hogy a megújulni készülő MSZP miért az MTA Történettudományi Intézetének volt párttitkárát jelölte, és a demokratikus ellenzékből kinőtt SZDSZ hogyan bólinthatott rá az utolsó kommunista kormány kultuszminiszterére. A Védegylet szerint Glatz Ferenc milliárdokat mentett át a rendszerváltáskor közpénzből az általa vezetett Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványba. A Védegyletet támogató Sükösd Miklós szociológus szerint Glatz személyes ténykedésének köszönhető, hogy amíg a múlt rendszer idején kinevezett akadémikusok nyugdíjazásuk után is magas jövedelmet kapnak az MTA-tól, addig a fiatal tudósok csak külföldön tudnak elhelyezkedni. Emlékeztetett arra is, hogy míg Sólyom László részt vett a mostani parlamenti rendszer megalkotásában, addig Glatz egy olyan korporatív modellt javasolt, amelyben többek között az általa vezetett akadémia állásfoglalását is ki kellett volna kérnie a törvényhozásnak.
A Sólyom-kampányba képviselőknek írt levelekkel beszálló Dénes Iván Zoltán filozófus az első zsidótörvények meghozatala előtti helyzethez hasonlította a mostanit: "akkor is szóltak a civilek a képviselőknek, hogy ez most helytelen".
A Védegylet felháborodott azon is, hogy a Fidesz-frakcióban ülő MKDSZ-es képviselők vállalhatónak tartják Szili Katalin, az MSZP egy másik jelöltjének támogatását, Szili vallásossága miatt. "Sólyom mély katolicizmusa azonban nem új keletű, hanem évtizedek óta ismert" - fogalmazott a Védegylet egyik vezetője.
Bárándy Péterrel, az MSZP-SZDSZ másik jelöltjével szemben is jobbnak tartják Sólyom Lászlót. Arra emlékeztettek, hogy Bárándy igazságügyi miniszterként támogatta a gyűlöletbeszédet korlátozó törvényt, ami megbukott az Alkotmánybíróság előtt. Ezzel szembeállították saját jelöltjüket, akinek komoly szerepe volt a szólásszabadságról és információs szabadságról szóló törvény megszületésében.
Az [origo] kérdésére Schiffer András, a Védegylet tagja elmondta, hogy nincs listájuk olyan képviselőkről, akik vállalnák aláírásukkal Sólyom jelölését. Ugyanakkor úgy vélik, hogy ha a jelölés sikerülne, akkor esélyes lehetne a volt alkotmánybíró. Ehhez viszont jelölni kell őt, és a Védegylet attól tart, hogy nincs ötven olyan képviselő, aki bátran szembeszállna pártja akaratával. Az MSZP nem volt hajlandó tárgyalni Sólyomról, az SZDSZ és az MDF együtt sem tudna jelölni, ezért a Fidesz jöhet már csak szóba. A Fidesz még senkit sem nevezett meg lehetséges jelöltként, Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy megkérdezi a párt az embereket, hogy kit akarnak. Ugyanakkor a Védegylet szerint nem tenne jót Sólyom esélyeinek, ha csak ellenzéki párt jelölné, ezért leginkább annak drukkolnak, hogy a Fidesz ne nevezzen meg hivatalosan senkit sem jelöltnek, viszont engedje meg képviselőinek, hogy egyénenként Sólyom mellé álljanak.