A bővítés és a terrorizmus kötötte le az EU-t 2004-ben

Az Európai Unió (EU) 2004-es tevékenységét elsősorban a terrorizmus elleni küzdelem határozta meg. Kötelezővé tették például az ujjlenyomatos útleveleket, és elfogadtak egy akciótervet, mely szerint a tagállamoknak fel kell készülniük egy esetleges terrortámadásra és annak következményeire. Az EU-integráció helyzetéről szóló éves jelentés foglalkozik azzal is, mi vár ránk a jövőben: az útlevélellenőrzések megszüntetését 2007 végére, gyors vasúti közlekedést Bécs és Budapest között 2010 utánra ígérnek.

Idén először nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek az EU-integráció helyzetéről szóló éves jelentést. Ez összefoglalja, mi történt Magyarország EU-csatlakozását követő egy évben. A jelentés nem ad minden részletre kiterjedő értékelést, inkább csak a legfontosabb folyamatokat vázolja fel, és szinte kizárólag csak a pozitívumokat említi.

Schengeni határok

A Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter által benyújtott jelentés 2007 végére igéri az EU határvédelmi rendszeréhez (Schengeni Egyezmény) történő csatlakozást. A teljes schengeni csatlakozástól Ausztriával, Szlovákiával és Szlovéniával való közös határainkon szűnik meg a személyforgalom ellenőrzése. Addig azonban további változások lehetnek a belső és külső határok ellenőrzésében, a vízumpolitikában, a migráció, a rendőri együttműködés, a polgári és büntetőügyekben való igazságügyi együttműködés, a kábítószer elleni küzdelem szabályozásában, illetve a lőfegyverek használatát, a schengeni információs rendszert és az adatvédelmet érintő kérdésekben.

Alkotmány

Kiemelkedő eredményként említi a jelentés az EU-alkotmány elfogadását. Az alkotmány elvileg 2006. november 1-jén lép életbe, ha a tagállamok megerősítik. Ezt Magyarország már tavaly megtette, mivel nálunk az Országgyűlés szavazott a ratifikálásról, nem volt népszavazás a kérdésről. Arról viszont említést sem tesz a jelentés, hogy több tagországban, ahol népszavazást tartanak - elsősorban Franciaországban - igencsak kétséges az alkotmány ratifikálása.

A pozitívumok között szerepel, hogy Magyarország kérésére szerepel az alkotmányban a kisebbségi jogok védelmének alapértékek közötti felsorolása és a később csatlakozók felzárkóztatásának biztosítása. "A magyar érdekeknek megfelelően szabályozták az Európai Bizottság összetételét is" - áll a jelentésben. 2007-től a jelenlegi rendszer helyett, miszerint felváltva egy-egy tagország látja el az elnökséget fél évig, csoportos elnökség lesz. E szerint három tagállam felváltva 18 hónapon át lesz az EU soros elnöke. Magyarország a tervek szerint Spanyolországgal és Belgiummal közösen, 2010 januárjától 2011 júniusáig tartó időszakban, azon belül is 2011 első félévében látja el az EU-elnöki feladatokat.

Bővítés

A jelentés szerint a 2004-es év egyik legfontosabb eseménye az EU életében a 10 új tagállam felvétele volt. Emellett a további bővítési folyamatokról - Bulgária, Románia, Horvátország és Törökország lehetséges csatlakozásáról - is beszámol. A jelentés szerint számunkra elsősorban a szomszédos országok csatlakozása fontos. "Kiindulópontunk volt, hogy Törökország és Európa közeledése ne kérdőjelezze meg a 2004. május 1-jei bővítés sikerét. Alapvető érdekünk az is, hogy a bővítési folyamatban a számunkra legfontosabb országok (Románia, Horvátország, később Szerbia-Montenegró) csatlakozását más irányú bővítések ne hátráltassák" - írja a jelentés. Hozzáteszi: a csatlakozási tárgyalások menete és a majdani török tagság nem válhat az EU belső kohéziójának kárára, Magyarország pedig ragaszkodik ahhoz is, hogy az EU ragaszkodjon a tagsági kritériumok teljesítéséhez.

Változások az intézményrendszerben

A 10 új tagállam csatlakozásával bővült az EU intézményeinek létszáma is, és változott a belső szerkezet. Az Európai Bizottság megválasztása említésekor a jelentés kitért arra, hogy a Barroso-bizottság csak a második körben, az összetétel átszervezése után kapta meg a felhatalmazást. Azt azonban nem említi, hogy a bírált biztosjelöltek között volt a magyar Kovács László is, akinek az alkalmasságát az energiaügyi biztosi posztra többen megkérdőjelezték. Kovács végül adóügyi biztos lett.

Számos új intézmény is felállt az elmúlt egy évben. Magyarország például az Európai Határőrizeti Ügynökség székhelyét szerette volna adni, ám végül Lengyelországban áll fel a szervezet.