Egyre gyakoribbak az etnikai alapú jogsértések. Az esetek egy részében a hátrányos megkülönböztetés azonnal tetten érhető, ilyenkor a megoldás is viszonylag egyszerű - mondta a Népszabadságnak Plankó Erika, az Igazságügyi Minisztérium roma antidiszkriminációs hálózatának vezetője. A hivatalokat vagy a cégeket gyakran csak szembesíteni kell saját előítéleteikkel, és máris készek a kompromisszumra.
Az egyik panaszos kifogásolta, hogy az önkormányzat a bontásra ítélt lakása helyett olyan helyet keresett a számára, ahol cigányok élnek, mondván, maga is roma. A család azonban máshol szeretett volna lakni, mire a helyhatóság kilakoltatással fenyegetőzött. A hálózat ügyvédje felkereste az önkormányzat illetékes osztályait, és a roma család azonnal megfelelő cserelakást kapott. Olyan eset is elfordult, hogy amikor egy település polgármestere megtudta, hogy a településen cigányok vásárolnak házat, az önkormányzat azonnal jelentkezett az épületre vevőként. A hálózat ügyvédjeinek időnként pereskedniük is kell: perre viszik azt az ügyet is, amelyben három romát bocsátottak el. Az eset előzménye, hogy az éjszakai műszakban a termelés a gépsor hibája miatt leállt, a munkások pedig - összesen tizenheten - elaludtak. Közülük csak a cigányokat tették utcára.
A hálózat 2001 októbere óta működik. A jogi segítségért fizetni nem kell, a számlát az IM állja, a jogi segítségnyújtásra évente mintegy hatvan-hetvenmillió forintot fordítanak. A hálózathoz évente ezerötszáz panasz érkezik, amelyek között egyre több a romák hátrányos megkülönböztetésére utaló eset: 2002-ben 53, 2003-ban 82, tavaly 97 ilyen ügyben jártak el, míg az idén két hónap alatt már 38 jogsértésre utaló bejelentést kaptak - írja a Népszabadság.