Kinevetik a pesti diákok a debreceni hullarablást

A debreceni norvég orvostanhallgatók éjszakai halottszemléjét és szövetlopásait természetes buzgalomnak tartják a budapesti orvostanhallgatók. A diákok szerint az anatómiavizsga nehéz, és minden rendes medikusnak van otthon legalább egy koponyája. A rendőrség nyomozni kezdett az egyetem feljelentése alapján, és egy professzort állítólag máris felfüggesztettek állásából.

A rendőrség nyomozni kezdett a debreceni éjszakai tetemtanulmányozás ügyében. Mint arról korábban beszámoltunk, egy norvég televízió rejtett kamerás felvételeket készített Debrecenben arról, hogy norvég orvostanhallgatók a tanórán kívül is készülnek az egyetem bonctermében az anatómiavizsgára. Éjszaka egy kevés pénz és némi alkohol ellenében bemehettek a boncterembe, ott vizsgálhatták a testrészeket, és a filmből az is kiderült, hogy néhány szövetet - elsősorban agyat - el is vittek magukkal.

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centruma feljelentést tett a film nyomán. A rendőrség nyomozást indított ismeretlen tettes ellen, emberi test tiltott felhasználása bűntett megalapozott gyanúja miatt. Az MTI információja szerint egy igazgató-professzort máris felfüggesztettek állásából.

Budapesti orvostanhallgatók nem találták extrémnek norvég kollégáik debreceni eljárását. "Nem lehet itt szerintem személyiségi jogokról beszélni. Az anatómiai bonctermekben több éve formalinban ázó szervek vannak, nem teljes tetemek. Hogy éjszaka is nézegetik őket, az nyilván szabálytalan, de legfeljebb egy ejnye-bejnye elég lenne velük szemben" - mondta egy budapesti diák az [origo]-nak, aki három éve vizsgázott anatómiából.

Az anatómiavizsga talán a legnehezebb napja az orvosi egyetemnek. "A vizsgán általában szervkomplexumokon kell megmutatni bizonyos dolgokat. Nem teljes holttestről van tehát szó, hanem mondjuk egy tartósított emésztőcsatornát raknak ki, ami a nyelvtől a végbélig tart. A vizsgán meg kell tudni mondani, hogy milyen idegre, érre, lebenyre vagy akármire mutat rá a tanár. Minden kis szarnak külön latin neve van, tényleg nagyon nehéz" - mondta egy hallgató, aki maga is vett különórákat az anatómiavizsga előtt. Ő azonban nem titokban és éjjel slisszolt be a boncterembe, hanem hivatalosan kért konzultációs időpontokat.

Ez azonban Budapesten sem mindenkinek adatik meg. Az [origo]-nak nyilatkozó egyik diák kifejezetten megértő volt a norvég medikusokkal szemben: "Az agy rohadt bonyolult, tényleg jobb ha a könyv mellett ott van egy igazi is. A fotókat tartalmazó atlasz legalább ötvenezer forint, a rajzolt változatból pedig nem lehet rendesen felkészülni. Nálunk úgy nézett ki a konzultáció, hogy két agyra jutott harminc diák. Nem csoda, hogy aki teheti, megpróbálja inkább hazavinni. Nálunk erre nem volt példa, de őszintén megvallva jól jött volna."

"Az orvostanhallgatók nagyon speciálisak, éjjel-nappal tanulnak, és semmitől nem undorodnak" - mondta az [origo]-nak Benedek György, a szegedi orvosi egyetem dékánja, aki szerint a debreceni eset a tanulók túlbuzgóságának tudható be. Ugyanakkor azt is hozzátette: korábban nem jutott tudomására hasonló eset. A szegedi egyetemen nincs ilyen probléma - mondta. Itt is panaszkodnak a diákok, hogy kevés a gyakorlati lehetőség, nehéz elég tanárt biztosítani, aki a boncteremben felügyel rájuk. A dékán szerint sem könnyű, de a rendelkezésre álló óraszám mellett is fel lehet készülni az anatómiavizsgára. Az [origo] megkereste a budapesti orvosi egyetemet is, de a SOTE rektora nem nyilatkozik addig, amíg a debreceni vizsgálat le nem zárul.

"Arról már régóta hallottam, hogy Debrecenben van éjszakai műszak. Vinni kell valamit a boncmesternek, aztán így lehet időpontot kérni" - mondta egy budapesti hallgató az [origo]-nak. A diákok az emberi részekkel ilyenkor nem csinálnak semmit, csupán nézik őket, hogy majd a vizsgán felismerjék, hogy mi micsoda. Az anatómia tantárgyhoz használt emberi maradványok többségében olyan személyektől származnak, akikért senki sem jelentkezett haláluk után, Budapesten például többségük hajléktalan volt.

Csak a patológiaoktatásban használnak teljes holttesteket, amelyeket később el is temetnek. Az anatómiához tartósított részeket vizsgálnak, amelyeket soha nem temetnek el, és nem is tudják sokszor azonosítani, hogy kihez tartozott.

"Hazavinni ilyeneket szerintem nem túl logikus, ezek többsége formalinban ázik. Néha most már nem formalint használnak, hanem valami speciális anyagtól gumiszerűvé száradnak a szervek. Mondjuk ilyet esetleg érdemes lehet elvinni" - mondta egy diák, akinek nem kellene emberi darab, bár egy koponyája azért van otthon.

A koponya részeit szintén nagyon nehéz megtanulni, ezért a diákok többsége tart otthon egyet, hogy tudjanak gyakorolni. Az [origo]-nak nyilatkozók többsége tart otthon koponyát, bár egybehangzóan állították, hogy nem az egyetemről lopták. "Koponya általában szokott lenni, nem tudom, honnan, de mindenki szerez, mert nélküle nagyon nehéz. Én a nagyapámtól örököltem, ő is orvos. Hogy mások honnan szerzik, azt nem tudom" - mondta az [origo] által faggatott egyetemisták egyike. A többiek azt mondták, hogy még nagyon régen kapták valahonnan.

A Boncmesterek Országos Egyesületének elnöke szerint összeegyeztethetetlen a boncmesterek etikai normáival, hogy pénzt fogadjon el azért, hogy a diákok emberi szerveket csempészhessenek ki a boncteremből. Az MTI-nek elmondta: a leendő orvosok csak tartósított testeket boncolnak, illetve preparálnak, egy test megfelelő tartósítása két év. A fertőzésveszély elvben kizárható, hiszen az egyetem nem fogadja be a tbc-vel, AIDS-el vagy hepatitis B-vel fertőzött elhunytak testét.