Több minisztérium felkérésére készült el a csütörtökön közzétett Ifjúság 2004 elnevezésű felmérés, melyet 8000, az egész ország lakosságát reprezentáló 15-29 év közötti fiatal körében végeztek. A felmérésből kiderül az is, hogy nőtt a fiatalok biztonságérzete az anyagiakkal kapcsolatban, de egyre jobban zavarja őket a céltalanság, az erkölcsi romlás. Egy 2000-ben elvégzett hasonló, nyolcezer főt érintő kutatás lehetőséget adott arra, hogy az adatokat összehasonlítsák a korábbi eredményekkel.
A fiatalok az ifjúság legégetőbb problémájának a kábítószerek elterjedését tartják, és negyedik helyen említik az alkoholt is. Ez leginkább a szakmunkástanulókat és a szakközépiskolába járókat zavarja, míg az egyetemisták és főiskolások szerint inkább az olyan "elvont" problémák a legijesztőbbek, mint a céltalanság, az erkölcsi romlás, a kulturálatlanság és a család válsága. 2000-ben még egészen mást tartottak a legrosszabbnak a fiatalok: akkor a munkanélküliségtől, pénztelenségtől féltek a leginkább, a drog és az alkohol nem szerepelt az első négy helyen.
A megkérdezett fiatalok 11 százaléka kipróbált már valamilyen kábítószert, és további 12 százalékuk droghasználónak mondta magát. Nagy részük budapesti fiatal, és a magasabb végzettségűek, gazdagabbak közé tartozik. A legnépszerűbb a marihuána, a receptre kapható altatók és nyugtatók.
A 15-29 évesek csaknem 60 százaléka állítása szerint nem fogyasztott alkoholt az elmúlt egy évben, a többiek harmada azonban már volt nagyon részeg. A nők kevésbé tudják, mennyit szabad inni: akik alkoholt ittak közülük, egy év alatt 80 százalékuk volt ittas. A férfiaknál ez az arány kevesebb, 65 százalékuk rúgott be túlságosan. Százból két fiatal naponta, 13 pedig hetente iszik. Sokkal több férfi (csaknem 25 százalék) iszik hetente, mint nő (6 százalék) - derül ki a felmérésből. Meglepő, hogy az alkoholfogyasztásban a diplomások vezetnek, Budapesten pedig kétszer annyian isznak, mint a falvakban (10 százalék).
A vizsgált fiatalok 37 százaléka aktívan dohányzik. Az elmúlt négy évben megnőtt a naponta cigarettázók aránya, ez azonban iskolázottságtól is függ: a szakmunkások csaknem fele naponta dohányzik, a felsőfokú végzettségűeknek mindössze 16 százaléka. A legtöbben közülük 14-16 évesen gyújtottak rá először.