Századvég: ismét nőtt a Fidesz előnye

A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki 2005 áprilisi adatfelvétele a Fidesz növekvő támogatottságát mutatta. A pártválasztók körében 4 százalékpont a Fidesz és az MSZP közötti különbség. A biztosan szavazó, pártot választók körében a Fidesz előnye 6 százalékpont. Ha 2005 áprilisában tartanák a választást, akkor az új parlament kétpárti lenne, mert a Fideszen és az MSZP-n kívül egyetlen párt sem érné el a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.

2005 áprilisában az összes megkérdezett körében az MSZP 26, a Fidesz pedig 30 százalékos támogatottsági szinten áll. Márciushoz képest az MSZP támogatottsága két százalékponttal csökkent, míg a Fideszé ugyanennyivel nőtt. 2004 októbere (a Gyurcsány-kormány hivatalba lépésének időszaka) óta ez a legnagyobb különbség a két párt között a globális támogatottságot tekintve - áll a Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki közös felmérésében. A pártválasztók körében még nagyobb, 6 százalékos a különbség, míg a biztosan szavazó pártválasztóknál 4 százalékpont a Fidesz előnye, úgy, hogy mindkét kategóriában a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága növekedett, míg a szocialistáké vagy csökkent, vagy stagnált.

Ha most tartanák a választást, más párt nem jutna be a parlamentbe. Ahogy az előző hónapban, úgy áprilisban is csökkent az SZDSZ támogatottsága a biztosan szavazó, pártot választók körében. Az SZDSZ áprilisban a teljes népességen belül 3 százalék, a pártválasztók körében 4, míg a biztosan szavazó pártválasztók körében mindössze két százalékon áll. A kisebbik kormánypárt támogatottsága az 1998-as választások óta nem volt ilyen alacsony ebben a választói kategóriában - írta a Századvég. Ráadásul épp az SZDSZ legfontosabb társadalmi bázisában, Budapesten a leglátványosabb a párt támogatottságának csökkenése: februárhoz képest felére esett vissza a kisebbik kormányzópárt támogatottsága a fővárosban. Hasonló helyzetben van a másik kis parlamenti párt, az MDF, amelyik egyik támogatottsági kategóriában sem éri el az 5 százalékos küszöbértéket.

A bizonytalan pártpreferenciájú válaszadók és a válaszmegtagadók aránya az összes megkérdezett körében együttesen 36 százalék, ami érdemi elmozdulást nem mutat az előző adatfelvételhez képest. A választópolgárok több mint egynegyede bizonytalan a pártválasztását illetően. E csoport nagyon megosztott a választásokon való részvételi hajlandóság szerint. Egyharmaduk jelentette ki, hogy biztosan részt kíván venni a választáson, míg 36 százalékuk most biztosan nem menne el szavazni. A biztos részvételről nyilatkozók aránya előző hónaphoz képest 2 százalékponttal növekedett, most 52 százalékon áll.

Győzelmi esélyek

Az előző hónapban a Századvég és a Tárki választáskutatási program vizsgálata azt jelezte, hogy ismét tágult az olló a pártok győzelmi esélyeit illetően: egy hónap alatt 10 ponttal növekedett a Fidesz győzelmére tippelők aránya. Áprilisban nem folytatódott a két párt győzelmi esélykülönbségének növekedése. Jelenleg a kérdésre válaszolók 64 százaléka tippel a Fidesz, és 34 százalék a szocialisták győzelmére.

A kormány és az ellenzék megítélése

A Gyurcsány-kormány megalakulása óta a legkedvezőtlenebb választói megítélést könyvelheti el 2004 áprilisában. Indexértéke mínusz 18 ponton áll, ami a márciusi 10 pontos süllyedés után újabb 4 pontos romlást jelez. Az adatok arra utalnak, hogy áprilisban a választók több mint 60 százaléka a Gyurcsány-kabinet működését inkább negatívan értékeli. A kabinet tevékenységének megítélése több választói csoportban egyszerre romlott. Feltűnő, hogy folyamatos az MSZP szavazóinak fokozódó elégedetlensége: a márciusi 3 pont után áprilisban újabb 3 ponttal romlott körükben a Gyurcsány-kormány tevékenységével való elégedettség.

A kormány munkájának negatív választói minősítése nem jár együtt az ellenzék munkájának pozitív fogadtatásával. Áprilisban az összes megkérdezett válaszai szerinti indexérték mélyen a negatív tartományban, mínusz 22 ponton áll. Az ellenzék munkáját az előző hónaphoz képest kedvezőtlenebbül ítélik meg a Fidesz-szavazók, a bizonytalanok és válaszmegtagadók. Az ellenzék tevékenységét a válaszadók 65 százaléka negatívnak, 34 százaléka pozitívnak minősítette.

A két lehetséges miniszterelnök-jelölt közül Orbán Viktort a megkérdezettek 37 százaléka, míg Gyurcsány Ferencet 29 százaléka tartja alkalmasnak a kormányfői pozíció betöltésére. A választók 18 százaléka egyiküket sem tartja alkalmasnak, további hat százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a két versengő jelölt egyaránt alkalmas az ország vezetésére. A szocialisták 82 százaléka Gyurcsányt, míg a Fidesz-szavazók 91 százaléka inkább Orbán Viktort tekinti a miniszterelnöki posztra alkalmasabb személynek.