A Legfelsőbb Bíróság megerősítette azt a korábbi bírósági ítéletet, amely szerint semmis az az 1989-ből való szerződés, amellyel a KISZ és a jogutódja, a DEMISZ az úttörőszövetségnek ajándékozta a csillebérci úttörőtábort. A tábor sorsát újabb perek határozzák meg, mivel a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeit egy újabb perben állapítják majd meg. Az ingatlan egy részét ugyanis az úttörőszövetség korábban eladta.
"Az irodáinknak csupán egy része van csak Csillebércen" - mondta a Magyar Úttörők Szövetségének elnöke, Rácz Péter, akit a csillebérci vadászház eladása miatt az ügyészség hűtlen kezeléssel vádol. "A most megsemmisített szerződést az Állami Számvevőszék 1991-ben rendjén levőnek találta, mi 15 évig, a szerződés megsemmisítésig jóhiszeműen használtuk az ingatlant, amelyet bővítettünk, fejlesztettünk" - jegyezte meg Rácz Péter, aki szerint ha minden per lezárul, akkor lehet a tábor jövőjéről tárgyalni. Szerinte figyelembe kell venni majd azt is, hogy ők más civil szervezetekkel ellentétben nem juthattak kincstári ingatlanhoz a rendszerváltás után, mondván, hogy övék Csillebérc.
A csillebérci gyermektábor ügyében még 2000 nyarán nyújtott be keresetet felperesként a magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az akkori Ifjúsági és Sportminisztérium a MÚSZ ellen. Azt kérték a bíróságtól, mondja ki, hogy a nagy értékű, mintegy félszáz hektáros XII. kerületi ingatlanról szóló 1989. évi ajándékozási szerződés érvénytelen a KISZ és a MÚSZ, illetve a Demisz és a MÚSZ között. Az ingatlan tulajdonjoga abban az időben az államé volt, de az érvényes jogszabályok értelmében a társadalmi szervezetek rendelkezhettek a kezelésükbe adott ingatlanok felett.
A felperesek álláspontja szerint az 1989. június 27-én kelt szerződés azért érvénytelen, mert a KISZ két hónappal korábban, április 22-én kimondta megszűnését, így a szerződéskötés idején már nem lehetett jogképes. Azt sem tartották elfogadhatónak, hogy a Demisz a KISZ jogutódjaként rendelkezhetett az ingatlannal, álláspontjuk szerint társadalmi szervezetek között ugyanis nincs jogutódlás. A MÚSZ jogi képviselője azzal érvelt, hogy a KISZ a szerződés időpontjában még jogalany volt, mert a megszűnésről szóló bírósági határozatot csak később vették kézhez, így addig létezett a szervezet.
A Fidesz meghallgatná Gyurcsányt
A megsemmisített szerződés megkötése idején a Demisz egyik alelnöke Gyurcsány Ferenc mostani miniszterelnök volt. A Fidesz ezért kezdeményezte a miniszterelnök ifjúsági és sportbizottság előtti meghallgatását, mert a frakció álláspontja szerint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Magyar Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) korábbi alelnökeként hozzájárult a törvénysértő döntéshez. "A meghallgatás célja, hogy tisztázza, milyen módon vett részt abban a törvénysértő döntésben a DEMISZ akkori alelnökeként Gyurcsány Ferenc, melynek eredményeként a közvagyon részéből magánvagyonná kezdett átalakulni a korábbi csillebérci gyermektábor" - mondta Rogán Antal, a párt kampányfőnöke, aki hozzátette: azt is szeretnék megtudni a kormányfőtől, hogy mit tesz majd a törvénysértő állapot megszüntetése érdekében, mikor kerül vissza az állam tulajdonába az ingatlan, valamint hogy a kormánynak mi a terve a táborral.
"A miniszterelnöknek nincs személyes felelőssége Csillebérc ügyében, a kormány természetesen a Legfelsőbb Bíróság ítéletét magára nézve kötelezőnek tekinti" - reagált a fideszes kezdeményezésre a kormányszóvivő, akinek elmondása szerint a kormány azt tekinti a legfontosabbnak, hogy a gyerekek minél hamarabb használatba vehessék az érintett ingatlanokat. Rácz Péter erre annyit jegyzett meg, hogy az elmúlt 15 évben több tízezer gyerek üdült Csillebércen, most is sok iskolás táborozik ott.
[origo]-MTI