Kékmunka: ragasztgathatunk a bejárónőnek

A kékmunka nevű program már május közepén a kormány elé kerül. Gyurcsány Ferenc százlépéses programjának legelőkészítettebb részének az a lényege, hogy a háztartás körül vagy csak alkalmanként dolgozó százezrek bekerüljenek a nyugdíjrendszerbe, és egy kevés járulék is befolyjon munkájuk után. A kormány arra számít, hogy az emberek jószívűek lesznek, és takarítónőjüknek vagy kertészüknek bélyegecskéket vásárolnak majd.

A kékmunka egy füzetről kapta a színét. Ezt a füzetet már 1997 óta ki lehet váltani, de csak 2001-től terjedt el általánosan. Úgy hívják, hogy "alkalmi munkavállalói könyv". Ezt elsősorban a mezőgazdasági idénymunkások használják. Több mint 136 ezer kék könyvet váltottak már ki, és közel nyolcvanezerbe ragasztottak bélyeget is. A bélyeget közteherjegynek hívják, és a postán kapható.

A kékmunka tervet e meglévő munkakönyv sikerére alapozva dolgozták ki a munkaügyi minisztériumban, mondta Schranz Edit, a tárca szóvivője. A rendszer lényege a következő: a kisebb vagy alkalmi munkákat végző személy kivált egy kék könyvet. A munkaadó pedig a postán vesz bélyegeket, ezek darabja 400 forintnál kezdődik majd, és a legdrágább sem lesz ezer forintnál több. Minden nap, amikor a kékkönyves dolgozik, akkor megrendelője ragaszthat egy bélyeget.

Például ha Kovácséknál Évike hetente egyszer takarít, alkalmanként háromezer forintért, akkor a szokásos ezresek mellé bélyeg is jár majd. A bélyeges könyv Évikét feljogosítja arra, hogy a takarítással végzett munkaidő beszámítson a nyugdíjába, és jogosult legyen társadalombiztosításra is. A Kovács család egyik tagja pedig adójából leírhatja a bélyegekre költött pénz 75 százalékát, vagyis a 400 forintos bélyeg valójában csak 100 forintjába kerül. Évikének pedig nem kell számlát adnia, szerződést kötnie, mégis legálisan dolgozott.

A rendszer különböző korlátozásokat is tartalmaz majd. A bélyeggyűjtő dolgozók egy héten legfeljebb öt napot, egy hónapban legfeljebb tizenöt napot és egy munkaadónál egy év alatt legfeljebb 90 napot dolgozhatnak, több munkaadónál pedig összesen 120 napot. A mezőgazdasági idénymunkák esetében ez a táblázat kicsit más, ott ugyanis nincs havi korlátozás.

A rendszerbe bekerülhetnek olyan tipikusan feketemunkának számító területek, mint a gyerekre vigyázás, a takarítás, a kertészkedés vagy a ház körüli munkák. A kormány nem vár túl sok bevételt a bélyegekből. A tervezetnek inkább az a célja, hogy a most feketén dolgozók bekerüljenek a szociális ellátórendszerbe, ugyanakkor tudni lehessen, mit csinál az a félmillió ember, aki a magyarországi inaktívak táborába tartozik. Ennyire becsülik ugyanis a munkahellyel nem rendelkező és valamilyen segélyben sem részesülő emberek számát.

E kék könyvecskék ragasztgatását ugyanakkor lehetetlen lesz ellenőrizni, hiszen pont házon belüliségük miatt válhattak ezek a keresetek jellemzően adómentes és így fekete jövedelmekké. A kormány abban bízik, hogy a munkavállalók örülnek majd a könyv adta biztosítási lehetőségnek, a munkaadók pedig jól fogják magukat érezni attól, hogy néhány forintért jót tehettek és becsületesek maradhattak.

A kicsi és alkalmi munkák bevonása a nagy állami rendszerekbe az utóbbi évek találmánya Európában. Németországban 2003-ban "mini job" néven vezették be a havi 400 eurónál kevesebbért dolgozók különlegesen alacsony adó- és biztosítási kulcsát. A tervezett magyar rendszer egyik közvetlen példájának számító francia gyakorlat pedig rendkívül szigorúan bünteti azokat, akik a kis jövedelem után nem fizetnek egy kicsi közterhet.

Magyari Péter