Pénznyelő lett a népligeti buszpályaudvar

Lifttuningolásra, új klímaberendezésre is költenek a népligeti buszpályaudvar legújabb átalakítása során. Az épület három éve épült 2,8 milliárd forintból, tavaly újabb 660 milliót különítettek el az átalakításra, de ez sem volt elég: most bruttó 216 millió forintot kell a pályaudvarra fordítani. A Volán szerint tervezői hibák indokolják az újabb kiadásokat, a Közbeszerzési Döntőbizottság viszont úgy találta, hogy a közlekedési cég vezetői - törvénysértően - újabb igényekkel álltak elő időközben, ezért ötmilliós bírságot szabott ki.

2,8 milliárdért készült el három éve a népligeti buszpályaudvar, az átadáson világszínvonalúnak nevezték az épületet. Az azóta eltelt időszakban azonban újabb bruttó 870 milliót kellett költeni a pályaudvarra. Tavaly azért került a ház átalakítása bruttó mintegy 660 millióba (527 millió+áfa), mert a Volán vezetői arról döntöttek, a Népligetbe teszik át székhelyüket, így az épület egy részét át kellett alakítani. A munkálatok során azonban a kivitelező cég több hibát is észlelt, emellett a Volán is új igényekkel állt elő, mindez többletkiadással járt: bruttó mintegy 226 millióba (181 millió+áfa) került idén a buszpályaudvar további felújítása.

Az újabb munkálatok miatt újabb közbeszerzési pályázatot is kiírtak, ezt is a Hídépítő Rt. nyerte meg, mint az előző tendert. Az idén március 1-jén megkötött szerződést törvénysértőnek találta a Közbeszerzési Döntőbizottság, és ötmilliós bírsággal sújtották a közlekedési céget.

A kiegészítő felújítási munkák során többek között statikailag meg kellett erősíteni az épület 16 tartópillérét, a tetőre szerelt reklámtábla miatt. Igaz, a statikailag indokoltak mellett 12 másik oszlopot is megerősítenek. Futja olyan munkálatokra is a pénzből, mint a liftek gyorsítása, a klímaberendezés cseréje, álmennyezet építése vagy a korábban tervezett paraván helyett gipszkarton válaszfalak emelése. A Volán vezetői szerint ezek a munkák mind előre nem látható problémák miatt szükségesek, döntően a tervező a felelős a plusz kiadásért.

A Volánbusz Rt. a Közbeszerzési Döntőbizottságnak azzal indokolta döntéseit, hogy "olyan kiegészítő építési munkák merültek fel a tervezői hiányosságokból adódóan, amely a beruházás teljesítéséhez feltétlenül szükségesek... E kiegészítő munkák a korábbi szerződésben nem szerepeltek, és a cég által előre nem látható okokból merültek fel... A Hídépítő Rt. a munka elkezdése után jelezte, hogy a tervek és a valós helyzet között különbség van: a gépészet csővezetékei és berendezései nem a terv szerinti helyen találhatók, a betervezett hűtő-fűtő rendszer nem elegendő kapacitású..." - olvasható a Közbeszerzési Értesítőben.

A Volánbusz Rt. a pillérek okozta plusz kiadásokról azt írta az [origo]-hoz eljuttatott e-mailben: "a reklámberendezés kihelyezése, illetve az épület átalakítása önmagában nem okozta volna a statikai megerősítés ilyen mértékét. A két feltétel együttes teljesülése igényelt ilyen mértékű megerősítést"- írták válaszukban. Közölték azt is, hogy a nagyobb reklámfelület hasznosítása évente mintegy 4-6 millió forint többlet bevételt jelent várhatóan. Arra a kérdésre viszont már nem válaszolt a cég, hogy a pillérek megerősítése mekkora összeget vitt el.

A felvonókkal kapcsolatban azt írta a Volán: "A liftek gyorsítása az eredeti tervben nem szerepelt ugyan, de a tervezővel közölték, hogy az irodai létszám 40-ről 100 főre növekszik, ennek ellenére a tervek nem tükrözték a személyzet kiszolgálását a liftek vonatkozásában... A gépészettel kapcsolatban elmondható, hogy a tervező nem a valós helyzetet vette figyelembe, hanem a tenderdokumentációból indult ki, így a kivitelezés során észelték, hogy szükséges új álmennyezet kiépítése és a feleslegessé vált gépészeti részek, például a büfé teljes elbontása."

Arra a kérdésre, hogy miért nem sikerült kiszúrni - még mielőtt jóváhagyaták volna a mérnöki iroda által bemutatott terveket-, hogy nem azt tervezték meg, amit a Volán kért, a cég azt válaszolta: a beruházás az igényeik alapján elkészített tervek szerint készült. Az átalakítás azonban nem egy új beruházás volt, ezért több esetben a kivitelezés során merültek fel a tervektől eltérő korábbi megvalósulások, illetve esetenként változtatási igények.

Megkérdeztük azt is, hogy felelős-e azért valaki a Volánnál, hogy elfogadott cég nevében olyan terveket, amelyek nem a kívánt tartalomról szóltak. A társaság erre azt közölte: "a tervek elfogadásakor nem volt információ arról, hogy a pályaudvar létrehozása esetenként a tervektől eltérően valósult meg. Ugyanakkor a tervek összevetése a tényleges megvalósulással nem volt lehetséges. Egy ilyen nagymértékű beruházás során szinte elkerülhetetlen, hogy a kivitelezés során különböző, váratlan, nem tervezett munkák a felszínre kerüljenek."

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért minősíthető előre nem látható körülménynek az, hogy amennyiben a vezérigazgatóság a Népligetbe költözik, és több ember dolgozik ott, akkor a nem irodaházra tervezett klíma, a lift már nem lesz elegendő? Kérdéses ugyanis, hogy amikor döntött a cég arról, hogy átteszi a székhelyét a Népligetbe, miért nem lehetett tudni azt, hogy sokkal több ember fog ott dolgozni, és mindezeket a berendezéseket is nagyobb teljesítményűre kell cserélni.

A közlekedési vállalat szerint "természetesen a klíma tervezésénél a megnövekedett igényeket vették figyelembe. A plusz igény a szerver szoba esetében merült fel annak érdekében, hogy a hűtés, tűzvédelem és szellőztetés biztonságos üzemeltetést tegyen lehetővé. A lift esetében - költségtakarékosság miatt - eredetileg nem terveztük a lift bővítését, de a beköltözés után kiderült, hogy a lift gyorsítására szükség van, az épületen belüli közlekedés megfelelő biztosítása érdekében."- írta a Volánbusz Rt.

Arra a kérdésre, hogy milyen előre nem látható körülmény indokolta az új nyílászárók beépítését, válaszfalak kialakítását - ha azokat a terveket egyszer elfogadták, amelyekben mindezek nem szerepeltek, a cég azt válaszolta: a nyílászárók esetében nem kültéri ablakokat, ajtókat kell érteni, hanem az eredetileg tervezett paravánok nem voltak alkalmasak ajtók elhelyezésére, illetve üvegfelülettel sem rendelkeztek. Az egy légterű irodák egyik problémája a hangvédelem és a megfelelő fényviszonyok megteremtése. Ezért úgy döntöttünk, hogy a drágább de hosszú távon megfelelő feltételeket támasztó megoldást választjuk - írta a cég sajtófőnöke.

A Volánbusz Rt. közölte azt is, hogy a cég reorganizációs programja keretében meghatározta azt a célkitűzést, hogy működési hatékonyságának növelése érdekében növeli az épületek kihasználtságát, ezzel párhuzamosan ingatlanokat szabadít fel. A korábbi Szabolcs utcai vezérigazgatósági telephely fenntartási és üzemeltetési költségéhez képest éves szinten 220 millió forint költségmegtakarítás jelentkezik, így ez a mostani többletráfordítás gyorsan megtérül - a cég szerint.

Kiderült az is a cég válaszából, hogy nem kezdeményezik a tervező felelősségre vonását, mert "egy ilyen nagymértékű átépítés során, a pályaudvari funkciók maradéktalan biztosítása mellett szinte elkerülhetetlen, hogy a tervezés során esetenként nem mindenre kiterjedően készüljenek el a tervek. A problémák felmerülése során a tervezővel való jó együttműködés tette lehetővé, hogy a menetközben felvetődött hiányosságok rendeződtek. A költségek tekintetében plusz költségről nem beszélhetünk, mivel a kivitelezés során hiányosságokként felmerült pótmunkák indokoltak voltak, ha ezek megtervezése az alap tervezéskor megtörténik, eleve magasabb szinten lett volna a beruházás költsége meghatározva."

A Közbeszerzési Döntőbizottság nem fogadta el a volánosok érveit. Az elmarasztaló határozatban azt írták: "a közbeszerzési eljárás megfelelő előkészítése az ajánlatkérő (a Volánbusz Rt. - a szerk.) feladata. Építési beruházás esetében különösen nagy gonddal kell eljárnia annak érdekében, hogy a beszerzés tárgyát az ajánlatadáshoz szükséges mértékben meghatározza. Annak ellenére, hogy a terveket nem maga az ajánlatkérő készíti, az ajánlatkérő felelőssége mindvégig megmarad a beszerzés tárgyának jogszabály szerinti meghatározása körében."

Nem fogadta el a testület a Volánnak azt az indoklását, hogy a tervező a hibás szinte mindenért: "Jelen ügyben az ajánlatkérő csaknem minden tételnél tervezési hibára, mulasztásra hivatkozott, amelyek azonban a döntőbizottság szerint ajánlatkérő érdekkörében merültek fel..., az ajánlatkérő mulasztását tükrözik." A döntőbizottság szerint "ilyenek a reklámtáblák elhelyezéséből eredő szerkezeti megerősítések, a dolgozók számára szolgáló lift gyorsítása, új nyílászárók és válaszfalak kialakítása. Mindezek az eredeti beszerzési igényben nem szerepeltek, holott már ismertek lehettek azok a körülmények, amelyek miatt ajánlatkérő most mégis a szükségességükről döntött".

Az [origo] megkeresésére a Volánbusz Rt. vezetői azt válaszolták, hogy nem fordulnak bírósághoz az ötmilliós bírság miatt. A cég vezetői szerint annak ellenére, hogy úgy vélik, törvényesen jártak el, nem látják értelmét a jogorvoslatnak, azért, mert a peres eljárások Magyarországon legtöbbször elhúzódnak és sok pénzbe kerülnek. Emellett azzal indokolták a döntést, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a Volánbusz Rt.-t nem tartalmi, hanem formai hiba miatt marasztalta el.

Az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Igazgatóság Rt., az állami többségű Volánbusz Rt. tulajdonosa eddig nem válaszolt. Az ÁPV Rt.-től azt szerettük volna megtudni többek között, helyeslik-e, átgondoltnak tartják-e, hogy ennyi pénzt elköltött a közlekedési cég az épület átalakítására. Szerettük volna megismerni az ügyben érintett tervezőiroda álláspontját is, de nem sikerült elérnünk a kft.-t, hétfő óta folyamatosan foglalt a vonaluk. A felújítást végző Hídépítő Rt.-től sem nyilatkozott senki.

Komáromi Gergely