Európai uniós irányelvek miatt akarja szigorítani a Btk.-t a kormány. Az új paragrafusok több olyan esetben is börtönt szabnak ki, amelyért eddig csak enyhébb büntetés járt.
A kormány büntetőjogi eszközökkel védené a gyerekei nélkül élő elvált szülők és a gyerekek kapcsolatát. Ha a másik szülő a végrehajtási bírság kiszabása után is akadályozza a gyerekkel való kapcsolatfelvételt vagy a kapcsolat kialakítását, akkor akár egy évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A kormány indoklása szerint ugyanis gyakoriak az olyan esetek, amikor az elvált szülő a gyermek és a másik szülő kapcsolattartását bírósági határozat és végrehajtási bírság kiszabása ellenére akadályozza. Ez pedig azt jelzi, hogy a jelenlegi szankciók alkalmazása önmagában nem jelent kellő visszatartó erőt.
A javaslatcsomagból talán a legérdekesebb módosítás az, hogy a kartellezés most már büntetőjogi következményekkel is járhat: akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik azokat a cégvezetőket, akik a közbeszerzési vagy koncessziós eljárás során olyan megállapodást kötnek egymással vagy olyan összehangolt tevékenységet folytatnak a pályázatuk sikeressége érdekében, hogy az korlátozza a verseny szabadságát, és ezzel súlyos károkat okoznak a költségvetésnek és más állami szerveknek.
A kartellezés, vagyis a versenykorlátozó megállapodások tilalmát jelenleg a versenytörvény mondja csak ki. A tilalmat megszegők ellen a Gazdasági Versenyhivatal léphet fel, amely pénzbírsággal sújthatja a szabálytalankodókat.
A javaslatcsomag pontosítja a nemi bűncselekménnyel kapcsolatos jogalkalmazást is. A 12 éven aluli gyerekkel történő közösülést vagy fajtalanság minősített erőszakos nemi bűncselekménynek számít a jelenlegi törvény szerint, amit minden esetben 5-10 évig (további minősített esetekben akár 15 évig terjedő) szabadságvesztéssel sújtható. A módosítás azonban, ha nincs erőszak vagy fenyegetés, akkor csupán az erőszakos közösülés alapesetére járó, 2-8 évig terjedő börtönt szabna ki a bűnösre.
Az illegális szemétlerakás is bűntetté válna, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát. Ennek alapján a települési hulladékelhagyás olyan bűntettnek minősül majd, amelyért az elkövetők akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.