Alkotmánybíróságnál a vagyonvédelmi törvény

A köztársasági elnök pénteken az Alkotmánybírósághoz fordult, mert kifogásolhatónak találja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény több rendelkezését.

Mádl Ferenc köztársasági elnök a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvénynek - amelyet május 2-án fogadott el az Országgyűlés - a vagyonőrök által alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek és a biztonsági kamerák alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit tartotta alkotmányosan kifogásolhatónak - áll a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében.

Az államfő szerint, mivel ezek a biztonságtechnikai eszközök egyre inkább elterjedőben vannak, például a bankokban, áruházakban, bevásárlóközpontokban, mindig körültekintően kell megvizsgálni, hogy használatuk valóban indokolt és elengedhetetlenül szükséges-e. Különösen így van ez a felvétel készítésére és tárolására alkalmas megfigyelőrendszerek esetében.

A köztársasági elnök úgy ítélte meg, hogy törvénynek a rögzítés nélküli felvételre vonatkozó rendelkezései nem adnak kellő garanciát arra, hogy az érintett személyek méltóságát, magánszféráját és információs önrendelkezési jogait ne érje aránytalan sérelem. A törvény ugyanis nem követeli meg, hogy kamerával történő megfigyelés csak az érintett hozzájárulásával történjen, mi több, nem is zárja ki egyértelműen, hogy olyan helyeken is alkalmazzanak biztonságtechnikai eszközöket, mint például egy áruházi próbafülke vagy egy uszodai öltöző. E garanciális előírások hiánya a köztársasági elnök szerint alkotmányellenes - áll a közleményben.

Alkotmányosan elfogadhatónak tartja ugyanakkor a köztársasági elnök, hogy az elektronikus megfigyelés során készült felvételeket a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók esetében 60 napig lehessen tárolni, tekintettel a bankok veszélyeztetettségére és az ellenük irányuló bűncselekmények súlyosságára. Az államfő szerint azonban indokolatlan és aránytalan, hogy minden más esetben 30 napig lehessen tárolni a biztonsági kamerával készült felvételeket, mert ennél lényegesen rövidebb időn belül ki kell derülnie, hogy történt-e a felvételek felhasználására okot adó esemény - tudatta Mádl hivatala.

A felvételek hosszú ideig történő tárolása jelentősen növeli annak veszélyét is, hogy azokhoz illetéktelenek is hozzájussanak, ezért a köztársasági elnök szerint aránytalanul hosszú a felvételek tárolására különbségtétel nélkül lehetővé tett 30 nap, és így az erre vonatkozó szabály sérti az általános személyiségi és információs önrendelkezési jogokat.