A száz lépés program keretében bejelentett kormányzati elképzelések lényege, hogy kétszeresére emelik a családi pótlékot, de megszűnik a rászorultak gyermeknevelési támogatása és az esetek döntő többségében az adójóváírás lehetősége is. A leginkább rászoruló családok különtámogatást kaphatnak.
Nem kell attól tartani, hogy a családtámogatási rendszer tervezett változtatásai, a megnövelt automatikus segélyek visszafogják majd a munkavállalást, hanem éppen ösztönzik azt - mondta az [origo]-nak Darvas Ágnes, az ELTE Társadalomtudományi karának docense. A szociológus szerint a rendszeres gyermekvédelmi támogatás eltörlésének a munkavállalási hajlandóság fellendülése lehet a következménye. A gyermekszegénységgel foglalkozó szociológus szerint ugyanis pont ez, a körülbelül 700 ezer gyereket és 300 ezer családot érintő támogatásfajta ellenösztönző, mivel azzal, hogy csak meghatározott jövedelemhatár alatt lehet igényelni, nem teszi érdekeltté az érintett családokat abban, hogy jövedelmük elérje ezt a határt, hiszen akkor elesnek a támogatástól és a járulékos juttatásoktól.
Nem a segély sok, a munkahely kevés
A szociológus szerint nem igaz, hogy szegény sorsú emberek százezrei azért nem dolgoznának, mert megélnek a segélyekből, hanem azért nem dolgoznak, mert nem találnak munkát, és ez igaz a gyereket vállalókra is. Ráadásul az ő helyzetükben, még ha kapnak is munkát, egyáltalán nem biztos, hogy találnak a közelben óvodát, bölcsődét, ahol elhelyezhetik gyereküket, és ez áll a roma családokra is. Darvas Ágnes szerint az alanyi jogon járó családi pótlék értelme, hogy a társadalomnak felelőssége és kötelessége is hozzájárulni a gyermekvállaláshoz, mivel jónak tekinti azt, és szerepet kell vállalnia abban kockázatban, amit a gyerekvállalással járó életvitel- és életmódváltozás jelent.
Darvas elismeri, hogy a családtámogatási rendszer megváltoztatásának lesznek vesztesei, mégpedig azok a magas jövedelemmel rendelkező, sokgyermekes családok, amelyek az eddigi rendszerben teljes mértékben érvényesíteni tudták az adójóváírást. A gyerekek 95 százaléka viszont nyertes lesz - mondta az [origo]-nak Darvas Ágnes.
Differenciálás szegénységi kockázat szerint
A szociológus szerint a tervezett változtatások jók, ugyanakkor csupán első lépésnek tekinthetők. A továbbiakban ugyanis jobban kellene differenciálni a támogatásokat, mégpedig szegénységi kockázatok szerint. Vagyis akiknél nagyobb a szegénység kockázata - 0-2 éves kor közötti gyerekek, egyszülős gyerekek vagy a sokgyermekes családok esetében -, azokat több támogatáshoz kellene juttatni. Ilyen szempontok szerint ugyanis alig tesz különbséget a tervezett új rendszer.
Egyetlen gyerekes család sem járhat rosszul
A nagycsaládosok egyesülete bátor lépésnek tartja a családi pótlék emelését, ám nem tartja szerencsésnek az adójóváírás korlátozását, illetve megszüntetését. Mint Katona Sándor, az egyesület elnöke az [origo]-nak elmondta, tisztában vannak azzal, hogy ez a lehetőség csak keveseket érint, de úgy vélik, nem szabad engedni, hogy egyetlen olyan család is rosszabbul járjon, amelynek már van gyermeke. Az elnök szerint itt az elvről van szó, vagyis, ha a társadalom valamely csoportját hátrányos helyzetbe hozzák, akkor máskor egy másik politikai kurzus másokat fog ilyen helyzetbe hozni. Ráadásul az adójóváírás lehetőségének meghagyása nem is jelentene akkora pluszkiadást - mondta.
Katona Sándor szerint nem jó a tervezett változtatásokban, hogy a meglévő forrásokat a családosok között osztják újra. Szerinte nem a másik gyerekestől kellene elvenni, hogy az egyiknek több jusson.
A nagycsaládosok szerint fontos a rendszer stabilitása is, amit egy-egy változtatás - még ha pozitív is - felboríthat, és ezzel csökkentheti az amúgy sem túl magas a gyerekvállalási kedvet Magyarországon. A szervezet elsősorban ebből a szempontból vizsgálja a tervezett változtatásokat, és azért tartják fontosnak a többgyermekesek támogatását, mivel kutatások bizonyítják, hogy a családokban a negyedik gyerek megszületésére sokkal nagyobb esély van, mint a másodikéra.