A környezeti biztonság növelése a célja annak az átfogó ellenőrzés sorozatnak, amelynek keretében több száz veszélyes üzemet és szállítmányt ellenőriznek a hatóságok június és jövő március között. A rajtaütésszerű ellenőrzések elvégzésére a környezetvédelmi minisztérium nem állít fel önálló zöldkommandót, hanem a különböző hatóságok munkáját hangolják össze.
Rajtaütések márciusig
Az akciócsoport munkájában részt vesznek többek között a regionális környezetvédelmi felügyelőségek, a katasztrófavédelmi igazgatóságok, a rendőrség, a tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség, a határőrség, a bányakapitányságok, valamint az ÁNTSZ munkatársai. Az alkalmi kommandók összetételét az ellenőrzés típusa alapján állítják össze. A közúti veszélyes szállítmányok ellenőrzésekor például a közlekedési felügyeletet és a rendőrséget vetik be.
A kommandó munkatársai egységes ruhát és járőrkocsikat kapnak. Rakics Róbert, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint a csapatok felállítása nem jár jelentős költséggel, mivel abban már létező szervezetek vesznek részt, legfeljebb az összehangolásnak lehetnek költségei a közös arculat mellett.
Az ellenőrzéshullámot a tárca azzal indokolta, hogy az elmúlt hónapokban megugrott a környezetvédelmi balesetek száma. Tavaly júliusban a dorogi veszélyeshulladék-égetőből ömlött több mint 100 köbméter szennyezőanyag a Dunába. Augusztus elején pedig hárman haltak meg a törökbálinti peterdagyár felrobbanásakor. Ugyancsak augusztusban azért kellett a katasztrófavédelmet értesíteni, mert két és fél ezer robbanásveszélyes anyagot tartalmazó hordó halmozódott fel Újpesten a Budalakk Kereskedelmi és Festékgyártó Kft. egykori telephelyén.
Rakics Róbert az [origo]-nak elmondta: az ellenőrzések keretében felkeresnek több száz veszélyes tevékenységet végző céget, köztük hulladékégetőket, autóbontókat, gumiabroncs tárolókat. Folyamatosan ellenőrzik a veszélyes szállítmányokat is, hogy azok megfelelnek-e a környezetbiztonsági előírásoknak. A zöldrevizorok feladata lesz az olyan környezetvédelmi bűncselekmények felderítése is, mint például az illegális hulladéklerakás.
A tervek szerint jövő márciusig 63 esetben ellenőrzik a legnagyobb károsanyag kibocsátó gyárakat, valamint 20 alkalommal mérik a levegő szennyezettségét olyan forgalmas helyeken, mint például a 10-es út. A zöldrevizorok a szennyező cégeket kötelezhetik azonnali leállásra, tevékenységük felfüggesztésére, valamint több százmilliós bírságok megfizetésre is - közölte Rakics.
Börtön a szemetelésért
A helyettes államtitkár szerint a szennyező vállalatokat kizárólag szankciókkal lehet a jogszabályok betartására kényszeríteni. Ugyancsak ennek a zéró toleranciát hirdető koncepciónak a része, hogy kormány javaslatára az Országgyűlés várhatóan hamarosan módosítja a büntetőtörvénykönyv (btk) környezetkárosításra vonatkozó részeit. Ennek hatására a hatóságok könnyebben tudnak majd a fellépni környezetszennyezők ellen.
A btk. korábban is tartalmazott környezet- és természetkárosításra vonatkozó szankciókat, ezek azonban olyan bonyolultan voltak megfogalmazva, hogy szinte lehetetlen volt a jogszabály alkalmazása. Az illegális hulladéklerakás például úgy szerepelt a btk-ban, hogy tilos az olyan szemételhegyás, ami veszélyeztetheti a környezetet. Ez pedig a gyakorlatban csak a veszélyes hulladékra vonatkozott.
Pénzes Zsuzsanna, a minisztérium főosztályvezető-helyettese az [origo]-nak elmondta: 2000-ben elkészült a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, ami lehetővé tette a jogszabály egyszerűsítését és a szankcionálás szigorítását. Ennek értelmében, ha a módosításokat elfogadják, akkor akár három év börtönnel is büntethető lesz az illegális hulladéklerakás, függetlenül attól, hogy települési vagy veszélyes hulladékról van-e szó. Ugyancsak pontosították a környezetet veszélyeztető tevékenységek körét, így büntethető lesz például az is, ha valaki az ózonréteget károsító terméket hoz forgalomba. Szintén újdonság, hogy megjelenik az uniós védelem alá tartozó területekről, a Natura 2000 területek büntetőjogi védelme is.
Szabó András