Angyalföld kezdeményezésére zajkontroll-szövetség létrehozását tervezi több fővárosi kerület, amelynek a tervek szerint tagja lenne a XIII. mellett a II., a III., az V. és a XV. kerület is. A szövetségtől a városrészek a lakosságot terhelő káros zajhatások visszafogását várják. Gellért Lajos, az angyalföldi önkormányzat szóvivője az [origo]-nak elmondta: a tervek szerint a kerületek közös zajmérő autót vásárolnának, amivel folyamatos méréseket tudnának végezni.
A fővárosban az utóbbi években megszaporodtak a zavaró zajhatásokra vonatkozó lakossági bejelentések. Ezek kivizsgálására pedig az esetek többségében a kerületeknek nincsen pénze. A XIII. kerületben például havonta 6-10 zajmérést végeznek, amit külsős cégek bonyolítanak le, esetenként 60 ezer forintért. A társuló kerületek szerint egy közös zajmérő autó vásárlásával drasztikusan csökkenthetők lennének a költségek, ráadásul jóval több mérést lehetne végezni. Így pedig hatékonyabban lehetne fellépni az olyan zajszennyezők ellen, akik túllépik az előírt határértéket.
A zajkontroll-szövetség tervét megerősítette Tarlós István, Óbuda polgármestere is. Tarlós István az [origo]-nak elmondta: a III. kerület a társulás mellett önálló zajrendelet megalkotását is tervezi, amelyet várhatóan június 8-i ülésén fogad el a képviselőtestület. Tarlós szerint zajrendeletre azért van szükség, mivel az utóbbi időben a kerületben megszaporodtak a zajos ipari létesítményekre és szórakozóhelyekre vonatkozó panaszok. A nyár pedig még aktualisabbá teszi a rendelet megalkotását, mivel a legtöbb rendezvényt ekkor tarják. Tarlós hangsúlyozta: a rendeletre nem kizárólag a Sziget-fesztivál miatt van szükség, nem a rendezvényeket akarják ellehetetleníteni, hanem azokat szinkronizálni próbálják a lakossági igényekkel. A készülő zajrendelettel Óbuda kizárólag a gazdasági egységek zajait próbálja mérsékelni, a lakossági tevékenységeket, köztük a falfúrást vagy a fűnyírást, nem akarják szabályozni - tette hozzá Tarlós.
Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy helyi zajvédelmi szabályokat alkossanak, ennek keretében pedig a házkörüli tevékenyességgel járó zajokat is szabályozhatják - tájékoztatta az [origo]-t a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője. Parászka Viola elmondta: általában a lakókörülmények határozzák meg, hogy egy önkormányzat milyen zajrendeletet alkot, a nagyvárosokban általában szigorúbb korlátozások jellemzőek, mint vidéken.
A zajvédelemről szóló 1983-as minisztertanácsi rendelet, amit azóta többször is módosítottak, határértéket ír elő minden olyan létesítmény (gyár, szórakozóhely) számára, amely zajjal jár. Már a létesítmények tervezésénél is figyelembe kell venni, hogy a zaj ne zavarja az ott élők nyugalmát. A lakossági panaszokat ipari létesítmények esetén a környezetvédelmi hatóság, a szórakozóhelyek esetében pedig az önkormányzat jegyzője vizsgálja ki. Ha a lakóépület ablaka előtt két méterrel a mulató zaja meghaladja az előírt értéket, akkor a jegyző fel is függesztheti a működési engedélyt.