Megvizsgálta az Állami Számvevőszék az Egészségügyi Minisztérium 2002-2004 közötti gazdálkodását. Az ellenőrzésből az derült ki többek között, hogy nem hasznosított szakértői tanulmányokra költött 520 millió forintot a tárca. A feleslegesen elkészített irományok a 2002-ben, a tárca keretein belül létrehozott programirodán készültek. A tervezetek, az átfogó reformprogram parlamenti tárgyalására, elfogadására azonban nem került sor, a szakmai anyagok hasznosítását az ellenőrzés befejezéséig a minisztérium nem kezdeményezte - olvasható az ÁSZ jelentésében.
Az iroda kétéves fennállása alatt összesen 3,8 milliárdot használt fel az egészségügyi reformmal kapcsolatos feladatok ellátására. A teljes összeg 80 százalékát egészségi intézmények támogatására fordították. A vizsgálat szerint ez a program csak részben volt eredményes, mert a 30 támogatott intézmény közül 14-nek maradt továbbra is lejárt adóssága.
Kiderült az is a vizsgálatból, hogy az egészségügy költségvetési támogatása 2002-ben még növekedett, 2003-2004-ben azonban már csökkent. A számvevők szerint a feladatok elvégzéséhez szükséges források csak részben álltak rendelkezésre, és a meglevő bizonytalanságok, például az évközbeni elvonás, zárolás megnehezítette a hosszabb távú programok megkezdését. Az elmúlt években rendszeressé vált a fejezeti kezelésű pénzek átcsoportosítása, eredeti rendeltetéstől eltérő felhasználása, ami azzal is összefüggött, hogy gyakran változtak a kormányzati egészségpolitika prioritásai.
A számvevők megjegyezték az is, hogy a különböző kormányprogramokban szereplő kiemelt feladatok - intézményi konszolidáció, irányított betegellátás - nem hoztak reform értékű eredményeket. Az ÁSZ szerint csak azokon a területeken mutatható fel eredmény, amelyeknek minimális volt a forrásigénye és távolabb estek az egészéspolitika változásainak fő folyamataitól. Így például a szakmai szabályozás megújításában több területen - a szakképzés korszerűsítése, a folyamatos betegellátás szabályrendszerének kidolgozása - kedvező változás történt.
A korlátozott pénzügyi lehetőségek ellenére a tárca erőfeszítéseket tett egyes hosszú távú programok folytatására, például a sürgősségi betegellátás fejlesztésére. A sürgősségi betegellátás fejlesztése 1998 óta szerepel a tárca hosszú távú programjai között, célja, hogy az ország bármely pontján az első jelzéstől számítva 15 percen belül szakszerű ellátást kapjon a beteg. A sürgősségi betegellátás fejlesztésére azonban 1998 óta nincs jóváhagyott kormányzati koncepció.
Az ÁSZ megemlítette azt is, hogy a minőségüggyel kapcsolatos feladatok ellátására a tárca 2003-ra 80 millió forinttal rendelkezett, amiből azonban 35 milliót zároltak, a fennmaradó összegből a célra végül mindössze 5 milliót fordítottak. Ebből egy betegelégedettségi vizsgálathoz szükséges szoftvert vettek.
Megjegyezték azt is a számvevők, hogy még a csökkenő támogatás sem indokolta volna, hogy a "nagy értékű egészségügyi beavatkozások jogcímcsoport" 59 millió forintos maradványát annak ellenére elköltsék, hogy egy kormányhatározat szerint zárolni kellett volna a pénzt. Az ÁSZ ezért javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy intézkedjen, hogy az előirányzatnál keletkezett 59 millió forint megtakarítás a megfelelő számlára kerüljön és állapítsák meg a kormányhatározat végrehajtásának elmulasztásával kapcsolatos személyi felelősséget.
Rácz Jenő egészségügyi miniszter a jelentés tanulmányozása után azt írta az Állami Számvevőszék elnökének, hogy nem akar észrevételt fűzni a minisztérium működésének átvilágításához. A neki tett javaslatokkal kapcsolatban pedig azt közölte, hogy intézkedési tervet dolgoz ki a következő napokban.