Kiskatonák rejtélyes haláleseteit vizsgálhatják újra

Kiskatonák haláleseteinek újbóli áttekintését kérte a honvédelmi miniszter az ügyészségtől. A Blikk ugyanis több olyan, a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején történt esetről számolt be, amikor a hatóságok szerint balesetben haltak meg kiskatonák, a tanúk és az időközben előkerült jegyzőkönyvek alapján azonban ez vitatható.

A sorkatona-halálesetek ügyeinek áttekintését kérte Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az ügyészségtől azt követően, hogy a Blikk cikksorozatban olyan évekkel ezelőtti esetekről írt, melyekben tanúk állítják: a hivatalos verzióval szemben nem baleset történt.

Bocskai István, a tárca szóvivője közölte, hogy az újságban említett halálesetek vizsgálatát a minisztériumtól minden tekintetben függetlenül végezték; azokat rendőrség, illetve az ügyészség folytatta le, és ezek bírósági döntésekkel zárultak.

A mostani honvédségi nyilatkozatot megelőzően néhány nappal ezelőtt a tárca még azt közölte, hogy "a már lezárt ügyek kommentálására, magyarázatára a tárca (...) nem jogosult (...), a sajnálatos eseményekkel kapcsolatban a Honvédelmi Minisztérium eddig sem foglalt állást, és a jövőben sem kíván nyilatkozni".

A Blikk július 12-e óta több olyan, az 1980-as, illetve 1990-es években történt esetet ismertetett, amelyben tanúk azt állítják: nem balesetben vagy öngyilkosságban hunytak el kiskatonák. A lap szerint legalább 130 tisztázatlan haláleset történt "rejtélyes körülmények" között, többnyire "balesetnek álcázva".

Az egyik ilyen eset Csoltyán István halála. A fiatalember sorkatonai szolgálat teljesítése közben vesztette életét 1988 júliusában a lenti laktanyában. A katonai ügyészség szerint a fiú megbotlott egy kőben, beverte a fejét, ez okozta a halálát. A boncolási jegyzőkönyv adatai szerint azonban a fejsérülésen kívül szétment a mája, a két mellékveséje, sérülések keletkeztek lágyéktájékon, a bokája is lila volt a véraláfutásoktól.

Egy másik, a Blikk által feltárt eset Mészáros Zsolt és katonatársa, Rőczei András halála. Ők 1991. szeptember 17-én haltak meg Kelebia közelében. A katonai ügyészség akkori jelentése szerint azért, mert szolgálatban lefeküdtek a sínekre, és elaludtak, majd este 10 óra 40 perckor egy tehervonat elgázolta őket, miután még a vonatkürtre sem riadtak fel. A jegyzökönyvek szerint viszont Rőczei András úgy feküdt, hogy pont a nyaka ért a sínre. Mészáros Zsoltnak pedig kinyújtott lába volt a sínen, mégis csigolyatörés okozta a halálát. A boncoláskor pedig nyitva volt a szeme.