Magyar csirke mérgezi az olaszokat

Az Európai Unió gyorsriasztási rendszerén értesítés érkezett, hogy Olaszországban magyar eredetű, szalmonellával fertőzött csirkemell-filét találtak augusztus elején. Mire az olasz hatóságok a baktériumot kimutatták, a fogyasztók már meg is ették a magyar csirkéket. A magyar állategészségügyi hatóságok közölték, hogy mindent megtettek, hogy a továbbiakban ne kerülhessen ki szalmonellás hús abból a Pest megyei baromfifeldolgozó üzemből, melynek termékét fertőzöttnek találták.

A magyar állategészségügyi hatóságok megtették a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ne kerülhessen ki szalmonellás csirkehús a továbbiakban abból a Pest megyei baromfifeldolgozó üzemből, melynek termékét nemrégiben fertőzöttnek találták Olaszországban. Erről dr. Hibbey Marót, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állategészségügyi és élelmiszerellenőrzési Főosztálya élelmiszerbiztonsági osztályának tanácsosa beszélt pénteken az MTI-nek.

A kép illusztráció

A szakember emlékeztetett: a magyar állategészségügyi hatósághoz az Európai Unió úgynevezett gyorsriasztási rendszerén értesítés érkezett, hogy Olaszországban magyar eredetű, szalmonellával fertőzött csirkemell-filét találtak ellenőrzésük során az olasz szakemberek augusztus elején. Hibbey Marót kifejtette, hogy a gyorsriasztási rendszerben többféle értesítési típus létezik. Riasztást akkor alkalmaznak, ha az érintett uniós tagállam hatóságának még van esélye az intézkedésre, azaz meg tudja előzni a fogyasztók körében jelentkező esetleges megbetegedéseket.

Most azonban nem riasztást küldtek Olaszországból, hanem úgynevezett értesítést, azaz információt, amelyre akkor kerül sor, ha az érintett uniós tagország illetékes hatósága már nem tehet semmit, mert nincs ideje a beavatkozásra. Erre azért nem volt lehetőség, mert a szalmonella baktérium kimutatása időigényes. Mire az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó olasz hatóságok a baktériumot kimutatták, az olasz fogyasztók már meg is ették azt a magyar csirkeszállítmányt, amelyből a szalmonella kórokozóját végül is kitenyésztették.

Az olasz hatóságok ugyanis mintát vettek az üzletben a szállítmányból, és ezt követően kezdték meg a vizsgálatot, ám a szalmonella baktérium kitenyésztése időt vesz igénybe. Miután kiderült, hogy az üzletben talált tétel szalmonellával fertőzött, már nem tudták zárolni az árut, mert elfogyott. Az FVM élelmiszerbiztonsággal foglalkozó állatorvosa szerint azonban ettől a ténytől nem kell megijedni, mert az általános konyhai higiéniai eljárások semlegesítik a szalmonellát. Azaz a sütés, a főzés elég ahhoz, hogy a szalmonella baktérium elpusztuljon.

Hibbey Marót ugyanakkor aláhúzta, hogy az értesítés kézhez vétele után a magyar állategészségügyi hatóság megyeileg illetékes állategészségügyi állomásának szakemberei a helyszínen ellenőrizték a Pest megyei baromfifeldolgozót, és megtették a szükséges intézkedéseket. Az üzem a továbbiakban szigorúbb ellenőrzésre számíthat.

A szaktárca illetékes állatorvosa szerint a szalmonellás fertőzés lehetőségét lehetőleg nullára kell csökkenteni, ám ez nehéz, mert a kórokozó a székletben fordul elő. Jó higiéniai gyakorlattal elkerülhetők a hasonló esetek. Az unió gyorsriasztási rendszerének éppen az a célja, hogy a hasonló esetekről mielőbb mindenki tudomást szerezzen és a továbbiakban megelőzhetők legyenek.