Sólyom: merjünk középhatalom lenni!

Először beszélt állami ünnepségen az új köztársasági elnök Sólyom László szombat délelőtt. Az augusztus 20-i tisztavatáson kiállt a határon túli magyarok kettős állampolgársága mellett, az emberi jogok védelméért, és arról beszélt, hogy bátrabb, kreatívabb, nagyobb önbizalmú Magyarországra van szükség.

Sólyom László augusztus elején hivatalba lépett köztársasági elnök első állami ünnepen elmondott beszédében határozottabb és erőteljesebb magyar külpolitikát kért. A Parlament épülete előtti tisztavatáson elmondott beszédét a helyszínen hallgatta többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin házelnök és a kormány több tagja is. Sólyom szerint Magyarország európai középhatalom, és ennek megfelelően kellene viselkednie.

Beszédének egyik központi témája a határon túli magyarokról szóló felelősség kérdése volt. A kettős állampolgárság megadásáért már elődje, Mádl Ferenc is sokat tett, azonban az MSZP-SZDSZ kormány nem tartotta kivitelezhetőnek a tervet, később pedig népszavazáson bukott el a javaslat.

Sólyom szerint a kettős állampolgárság ügye "fájdalmasan félresiklott és ez nem maradhat így". A kérdést hosszabb történelmi példával vezette be. Felidézte Szent István király nagyságát. Kiemelte, hogy nem az államalapítás tette művét Európában kiemelkedővé, hiszen a környező országokban akkoriban sorra alakultak az új keresztény királyságok, fejedelemségek. Művéből a szuverenitását, öntudatát és önbecsülését emelte ki, azt, hogy független tudott maradni a császártól és a pápától is. Miközben bekapcsolta Magyarországot az európai kulturális és gazdasági vérkeringésbe, nem tett hűségesküt senkinek. Az akkori kihívást párhuzamba vonta Sólyom a mostani globalizációs kihívásokkal. Üdvözölte az EU-tagságot, de figyelmeztetett: legyen elég önbecsülése az országnak, hogy tudja, nem távoli hatalom az EU, hanem van beleszólásunk abba, hogy mi történjen. Tudatosítani kell magunkban az elnök szerint, hogy európai középhatalom vagyunk.

Sólyom szerint az EU-ban lehetséges önálló mintát követni, önálló teljesítményt felmutatni és szokatlan megoldásokkal előállni. Így jutott el a kettős állampolgárság elfogadtatásának kérdéséhez, amit szerinte kellő érzékenységgel mind az EU-val mind a szomszédokkal el lehet fogadtatni, nem szabad kishitűnek és behódolónak lenni.

Beszédében jelezte, hogy az EU nem eléggé demokratikusan működik, de a magyarországi EU-politikát is kritizálta. Sólyom szerint a parlamentnek nagyobb befolyása is lehetne az EU-ügyekre és be kellene vonni a civil szervezeteket is a döntésekbe. A terrorizmus ellenes küzdelemmel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a jogos önvédelem létérdek, de a szabadságjogokat nem korlátozhatja aránytalanul. Korábban egy interjúban Sólyom arról beszélt, hogy addig nem utazik az Egyesüét Államokba, amíg ujjlenyomatot vesznek tőle a belépéskor.

Sólyom szerint az emlékezés István királyra lehetőséget ad arra, hogy felszabadítsuk az emberekben rejlő jót. Kritizálta az 1990 utáni fogyasztói értékrendet, az egyre taszítóbb politikai stílust, de hozzátette, mindeközben az emberek megállták a helyüket, dolgoztak és boldogultak, ezért a rossz jelek csak eltakarják a bennünk lévő jót. "Ünnepeljünk felszabadultan, bizakodva, jó érzéssel tekintve a jövőbe!" - zárta beszédét az új elnök, mintegy összefoglalva beszédének legfőbb üzenetét: bátrabb, nagyobb önbizalmú országra van szerinte szükség.