A 100 lépés programján belül hét, oktatással kapcsolatos lépést jelentett be szerdán a kormány. Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára az [origo]-nak elmondta: a jogszabály-módosításokkal járó intézkedések célja, hogy az oktatás területén jobban érvényesüljön az esélyegyenlőség. A kormány ehhez jelentős többletforrásokat nem kíván biztosítani, hanem a meglévőket próbálja hatékonyabban elosztani. A lépéseket támogatják a pedagógus-szakszervezetek, Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke azonban hozzátette: a tervezett lépések nem zárják ki a diszkriminációt, ráadásul azok többletforrások nélkül nem valósíthatók meg.
A hét lépés keretében a kormány elsőként azt akarja elérni, hogy az általános iskolák a jövőben nagyobb esélyt biztosítsanak a hátrányos helyzetű tanulóknak, kiküszöbölve a korai szelekciót, ami sok esetben már az általános iskolában elkezdődik. Az általános iskolákban jelenleg tilos felvételivel szelektálni, sok helyen mégis válogatnak a diákok között. A kormány a közoktatási törvény őszi módosításával akarja biztosítani, hogy az általános iskoláknak ezentúl kötelező legyen felvenni az adott településen élő hátrányos helyzetű diákokat is.
A második lépés lényege, hogy minden kistelepülésen legyen óvoda, az itt működő iskoláknak pedig olyan feltételeket kívánnak teremteni, hogy azok fennmaradjanak. A kistérségi társulásokon belül ösztönzik az iskolabusz-rendszer létrehozását, hogy azokról a településekről, ahol csak alsó tagozat működik, elérhető legyen olyan település, ahol van felső tagozat. Ezzel a kormány célja, hogy a kistelepülésen élő diákok is ugyanolyan színvonalú oktatásban részesüljenek, mint a nagyobb városok diákjai.
A harmadik lépés része olyan tankönyvek használata, amelyek jobban megfelelnek a gyerekek életkori sajátosságainak. A tervek között szerepel, hogy minél több tananyag legyen elérhető digitálisan, ennek keretében azt ígéri az oktatási tárca, hogy az év végére Magyarország összes iskoláját széles sávú internet-hozzáféréssel látják el.
Az iskolai világítási és fűtési rendszer korszerűsítése érdekében indul be a szemünk fénye program. A koncepció kidolgozása jelenleg zajlik, a tárca politikai államtitkára szerint valószínűleg a panelprogramhoz hasonló kedvezményes hitelkonstrukciót biztosítanak majd az iskolák számára.
A programok pedagógusokra vonatkozó része a korkedvezményes nyugdíj lehetősége, valamint annak biztosítása, hogy a részmunkaidő beleszámítson a társadalombiztosítási szolgálati időbe. A tárca szerint az erre vonatkozó források megvannak a költségvetésben. Ezen túl a kormány azt is biztosítani akarja, hogy a tanárok belekapcsolódhassanak az úgynevezett Prémium évek programba, ami azt biztosítja, hogy a nyugdíjazás előtt pár évvel ne bocsássák el teljesen a tanárt, hanem lehetőséget kapjon, hogy részmunkaidőben az intézményben maradhasson.
A PDSZ elnöke szerint ez utóbbi javaslat diszkriminatív, mivel a Prémium évek program keretében más közalkalmazott a munkaidő 60 százalékáért 60 százalék bért kap, a pedagógusok 60 százalék munkáért csak 30 százalék bért kapnak. Kerpen szerint nem garantálja az esélyegyenlőséget az sem, hogy 2005-ös költségvetés tervezete szerint a kistelepüléseken tanuló diákok után közel 10 ezer forinttal kevesebb normatíva jár majd, mint a nagyobb településeken tanulók után. A PDSZ elnöke szerint a diszkriminatív elemek elkerülhetőek lettek volna, ha a kormány a lépésekről egyeztetett volna a szakszervezetekkel, azt azonban nem tette meg.